Hamvay Péter
Hamvay Péter

Most az Esterházy-kincstárat is elveszítheti az állam.

Orbán Viktortól Lázár Jánoson át egészen L. Simon Lászlóig az újgazdagok sóvársággal elegy áhítatával tekintettek a fertődi Esterházy-kastélyra a harmadik Orbán-kormány kulturális ügyekben is meghatározó vezetői. Azt szerették volna, hogy a pompás barokk palota éppolyan művelődési, turisztikai központ legyen, és a tetejében még olyan történelmi hangulatot is árasszon, mint a határ túloldalán található Esterházy-uradalom létesítményei, a kismartoni kastély vagy a fraknói vár. Ám míg Ausztriában soha nem szűnt meg a folyamatosság, és az Esterházy Magánalapítványba szervezett föld- és ingatlanvagyon áll a koncepciózus kulturális elképzelések mögött – egészen más a helyzet Magyarországon.

A felzárkózás jegyében az Orbán-kormány már az előző ciklusban igyekezett mindent megtenni, hogy felvegye a lépést a szomszédokkal: próbálta felgyorsítani a műemlékegyüttesnek még az ezredfordulón kezdődött felújítását, és felturbózni a háború után alaposan kirabolt kastély műtárgyállományát. Mindezek mellett tudományos intézetet is alapított, új nyári koncertsorozat is indult. Az utóbbi évek alatt azonban, bár több milliárdot felemésztett a program, kevés eredményt sikerült elérni. Elkészült ugyan az egykori jószágkormányzóság épülete, és a kivitelező West Hungária Bau Kft. tájékoztatása szerint e hónap végére átadják a kastély nyugati szárnyát is, de az Iparművészeti Múzeumból einstandolt, és számos galibát okozó Esterházy-kincstár tárgyaiból valószínűleg még sokáig nem nyílik kiállítás. 

Az utóbbi években szezonról szezonra 250–350 millió forintot szórtak el az Esterházy Vigasságok programsorozatra, s miközben a határ túloldalán telt házat vonz Haydn szelleme, itt lasszóval kell fogni a nézőket. Idén egyelőre meg sem hirdették az eseményt; a kastély honlapján semmilyen programot nem kínálnak nyárra. A kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont nem adott magyarázatot, ahogy Rácz Márton karmester, a program művészeti vezetője sem árulta el, lesz-e ott, és ha igen, milyen zenei esemény az idén. Ráadásul nemrégiben távozott a központ szakmai igazgatója, Bardi Terézia művészettörténész. Az L. Simon László kreatúrájának számító Bodrogai László igazgatót már korábban kirúgták, de a csere nem mondható minőséginek. Tavaly szeptembertől Firtl Mátyásnak,  a térség korábbi  KDNP-s országgyűlési képviselőjének – akinek családja a  trafikmutyi egyik nagy nyertese volt –  a lánya, Egresitsné Firtl Katalin Barbara lett az új igazgató.

©

Pedig nagy volt a nekibuzdulás. Először a múzeumokat utasították, hogy gyűjtsék össze a náluk lévő, az Esterházyakhoz köthető műtárgyakat. Ám ők nem voltak túl lelkesek. 2013-ban épp a fertődi kastély falai között utasította Orbán Viktor Balog Zoltánt, alkosson törvényjavaslatot, hogy a kultúrát felügyelő miniszter maga dönthessen a múzeumokban őrzött műtárgyak mozgatásáról. A Nemzeti Múzeumban lévő numizmatikai anyagot, vagy a Széchényi Könyvtárban őrzött Haydn-kéziratokat, az Országos Levéltárban lévő Esterházy-iratanyagot mégsem hurcolták le Fertődre, a 2014 tavaszán megalapított Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontba. Ellenben az Iparművészeti Múzeumban lévő ötvöstárgyakat és viseleteket  tartalmazó úgynevezett Esterházy-kincstár egy részét, mint lapunk elsőként megírta, 2016 végén Fertődre szállították (lásd Eltolták című írásunkat).

A kismartoni Esterházy Magánalapítvány már 2013-ban felvetette, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kincsek tulajdonjogának tisztázásáról. Akkor született meg ugyanis az a szabályozás, amely megfordította egyes restitúciós ügyekben a bizonyítást. Így ha valaki vitatott eredetű tárgy esetében megfelelő módon valószínűsíti a tulajdonjogát, a közgyűjteménynek kell bizonyítania, hogy jogszerűen került az állam tulajdonába az adott tárgy.  Úgy tudjuk, 2016 októberében végre össze is jött egy találkozó az ausztriai alapítvány képviselőivel, akik a Miniszterelnökségtől azt az ígéretet kapták, hogy egy-két hét múlva elkezdődhetnek a konkrét tárgyalások. Majd nem történt semmi.  Amikor már csaknem három éve várt az alapítvány a tárgyalásos rendezésre, 2016 decemberében a hatályos szabályozásra hivatkozva benyújtotta az igényét a Miniszterelnökséghez. Ám fél év múlva csak egy egymondatos elutasító válasz érkezett. Az indoklásért is pereskedni kellett, amit nemrég az alapítvány jogerősen megnyert.

Eltolták

Az Esterházy-kincstár őrzésére a XVII. század óta Fraknó vára szolgált, bár egyes darabokat a család számos palotájában, köztük Fertődön is használtak. Az első világháború után a kincstár legfontosabb műtárgyai – ötvösmunkák, ruhák, az éremgyűjtemény, a kotta- és levéltár – Magyarországra kerültek. Fraknóban maradt az ezüstbútor-gyűjtemény, az ősgaléria és a család dicső katonai múltját idéző fegyvertár. A Tanácsköztársaság az Esterházy-kincstárat is lefoglalta, és az Iparművészeti Múzeumba szállíttatta. Esterházy Miklós a rendelet hatályon kívül helyezése után sem vitte el azokat, fia, Esterházy Pál herceg (1901–1989) formális letéti szerződést is kötött. Budapest ostroma idején a herceg úgy gondolta, hogy a budai Tárnok utcai palotájában nagyobb biztonságban lesznek a tárgyak, ezért 1944. november 29. és december 4. között kézikocsikkal tolták át a műtárgyakat rejtő ládákat a budai Várba. Ám a palotát elpusztította egy bombatalálat, a kincseket 1948–1949 fordulóján tárták fel a romok alól. A károk hatalmasak voltak, de a szinte elpusztult kincsek egy részét több évtizedes munkával restaurálták az Iparművészeti Múzeum szakemberei. A magyar főúri kincstárak közül egyedüliként fennmaradt, sőt a XVII. századtól egészen a XIX. századig gyarapodó gyűjtemény legismertebb része 260 ötvöstárgy és 65 tétel öltözet.

A magyar fél ebben a vitatott jogi helyzetben kezdte elszállítani a kincseket az Iparművészeti Múzeumból Fertődre. Ez már az alapítványnak is sok volt. 2016 végén bírósághoz fordult, először csak az őrzési hely megváltoztatása miatt. Ám kiderült, ebben a bíróság csak akkor tud dönteni, ha tisztázódik a tulajdonjog, így végül ezen a címen indult el a per a Fővárosi Törvényszéken.  Az alapítvány, ha neki ad igazat a bíróság, nem akarja a kincseket kivinni az országból – nem is teheti, hiszen azok védettek –,  de szeretné, ha azok az Iparművészeti Múzeumban lennének, vagy olyan országos múzeumban, amely megfelel a szakmai előírásoknak, és maga is szakmailag foglalkozhatna velük, illetve időszakosan kiállítaná azokat.

Nem lesz egyszerű a bíróság dolga. Az állam úgy érvel, hogy a hitbizományok államosításáról szóló 1949-es törvény értelmében – tehát jogszerűen – kerültek köztulajdonba a műtárgyak. Az Esterházy-alapítványnál viszont a húszas években, a család és az állam között született letéti szerződést tartják érvényesnek.  Szerintük azért nem államosíthatta azokat jogszerűen az állam, mert a kincsek – bár akkor már évtizedek óta  Magyarországon voltak – a XVII. században létrehozott hitbizomány szerint jogilag továbbra is Fraknó várához tartoztak, amely a határrendezéskor Ausztriához került. Fertőd csupán azzal vigasztalódhat, hogy az Esterházy „brand” tőle sem vitatható el. Amire persze szintén lehetne – jogilag is támadhatatlan – sikeres kulturális koncepciót építeni.

HAMVAY PÉTER

A cikk a HVG 2018/21. számában jelent meg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nagyüzemben hamisított BKV-bérleteket két férfi

Nagyüzemben hamisított BKV-bérleteket két férfi

A műtárgyakra költött milliárdok ellen is tiltakoznak a környezetvédők

A műtárgyakra költött milliárdok ellen is tiltakoznak a környezetvédők

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

Videó: Lady Gaga leesett a színpadról

Videó: Lady Gaga leesett a színpadról

Fekete október: már több tucat magyar halt meg közlekedési balesetben

Fekete október: már több tucat magyar halt meg közlekedési balesetben

Az új ukrán elnök nemcsak sokat beszél, de cselekszik is

Az új ukrán elnök nemcsak sokat beszél, de cselekszik is