Ma dől el, lesz-e országos sztrájk

A közszféra szakszervezetei délelőtt döntenek arról, milyen formában csatlakoznak az országos sztrájkbizottsághoz.

  • hvg.hu hvg.hu
Ma dől el, lesz-e országos sztrájk

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen

Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.

A Népszavának arról nyilatkozott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, hogy délelőttre összehívott ügyvivő testületi ülésükön tagszervezeteik vezetői ismertetik, hogy a tagság részt akar-e venni egy országos munkabeszüntetésben, s ha igen, arra adtak-e felhatalmazást elnökeiknek, hogy a konföderáció egységesen lépjen fel, vagy pedig azok a szakszervezetek, amelyek ezt megtehetik, egyénileg lesznek tagjai az országos testületnek.

Földiák András a napilapnak utalt arra is, hogy a SZEF több tagja, például a rendőrök nem is vehetnek részt munkabeszüntetésben. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke, Kuti László a lapnak azt mondta, ők is délelőtt hoznak döntést a sztrájkbizottsági részvételről.

Szintén a Népszava alapján már írtunk arról korábban, hogy a kormány beintett a szakszervezeteknek, nem tárgyalnak velük. Ezt úgy kell érteni, hogy az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében, a legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök küldött egy négypontos követeléslistát tartalmazó levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amire a pénzügyminiszter azt válaszolta, a kormány nem tárgyal a sztrájkra készülő szakszervezetekkel.

Varga Mihály azt is közölte, a szakszervezetek javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé. Utóbbiról az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban részt vevő szakszervezeti tömörülések vezetői azt mondták, ilyenek nincsenek.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.