Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében, a legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök küldött egy négypontos követeléslistát tartalmazó levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amire a pénzügyminiszter a Népszava szerint azt válaszolta, a kormány nem tárgyal a sztrájkra készülő szakszervezetekkel.
Varga Mihály azt is közölte, a szakszervezetek javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé. Utóbbiról az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban részt vevő szakszervezeti tömörülések vezetői azt mondták, ilyenek nincsenek.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács – amire a pénzügyi tárca vezetője a levélben utal – nem valódi érdekegyeztető fórum, hiszen a dolgozók, a munkaadók szervezetei mellett civilek és egyházak szerepelnek a tagok között, de a kormány nem képviselteti magát a testületben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumából pedig kimaradnak a közszféra szakszervezetei és a munkáltatók 70 százaléka, miközben például a minimálbérek emeléséről szóló döntések őket is érintik.
A múlt hétfőn átadott négy pont a következő:
- a túlóratörvény visszavonása, a munka törvénykönyvének módosítása a munkavállalók érdekei szerint;
- a tisztességes béreket tisztességes munkáért elv betartása, a regionális és a nemek közti béregyenlőtlenség csökkentése;
- a sztrájkjog újraszabályozása, érdemi párbeszéd és előzetes egyeztetés a dolgozókat érintő törvények módosításáról;
- rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer.
