Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egy 300 forintos sorsjegy után az állam átlagosan 111 forintot nyer, a vásárló átlagosan 186 forintot kap vissza. 2017-ben a Szerencsejáték Zrt. 90 milliárd forintot szedett be kaparós sorsjegyekből.
A kaparós sorsjegyek váltak az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. egyik legfőbb bevételi forrásává, írja a G7.
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. által forgalmazott kaparós sorsjegyeknek ugyanis meglepően olcsó az előállítása: a legdrágább 85 forintba, a legolcsóbb előállítása pedig kevesebb mint 3 forintba kerül a sorsjegyeket gyártó Las Vegas-i cég számára. Ami azt jelenti, hogy a legköltségesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., de a jellemző arány csak 1-2 százalék.
A Szerencsejáték Zrt. a sorsjegyekből befolyt összeg mindössze 62-70 százalékát osztja vissza a játékosoknak, így egy vevő egy 300 forintos sorsjegy után átlagosan nagyjából 186 forintot kap, az állam pedig 111 forintot.
A G7 gyűjtéséből kiderül: tavalyelőtt 90 milliárd forintot kaszált kaparós sorsjegyeken az állam, 2016-ban 77 milliárdot, míg 2016-ban még csak 18 milliárdot, vagyis az ebből a szerencsejáték-fajtából származó haszon rohamosan növekszik.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.