Akár megnyugvást is hozhatott volna az a közmeghallgatás, amelyet néhány napja tartottak Esztergomban: kiderült, hogy a Tinnye és Piliscsaba közötti elkerülő út második szakasza nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt. A helyiek tromfolhattak volna, hogy lám-lám, mi megmondtuk. A civilek Tinnyei Régió Munkacsoportja előzőleg animált videóban mesélte el, miért logikátlan, pazarló és szűk látókörű a kormány legújabb ötlete.

A kormány még decemberben döntött úgy, hogy mégsem épül meg az M0-snak a 10-es főút és az M1-es közötti szakasza, helyette Bicske és Esztergom között belátható időn belül megvalósítják az M100-ast, amellyel előbb-utóbb találkozik majd a (zsúfolt 10-est kiváltó) M10-es autópálya. Csakhogy a kormány az M10-esre még nem különítette el a pénzt, miközben az M100-as február 21-én már megkapta a környezetvédelmi engedélyt, az építkezés pedig akár két év múlva indulhat.

A pilisiek azért tiltakoznak, mert ha mellettük (Únynál) levezetik a forgalmat az új, M100-as autópályáról, akkor hiába építenek náluk állítólagos elkerülő utakat, az csak megsokszorozza az autók számát a környékükön. Ráadásul a tervezett nyomvonalak mindössze 150-200 méterre mennek el a régebbi és az újabb lakott területektől, lakóparkoktól, miközben érintik a Budai Tájvédelmi Körzetet, sőt európai védettségű Natura 2000-es területeket is.

Még durvább dugóktól tartanak a Pilis-környékiek az M0 építése miatt

A helyiek szerint elviselhetetlen forgalmat okozna az autóút nyugati szakaszának építése, a megoldásért kezdeményeztek aláírásgyűjtést.

Az új elkerülő utakon pedig nem az eddig megszokott, napi 4-5 ezer autós fog elhaladni, hanem annak többszöröse, méghozzá azért, mert sem az eredetileg tervezett budapesti körgyűrű nem zárul be, sem az M10-est nem kezdik még megépíteni. Így a kelet vagy nyugat felől érkező élelmes kamionosok és más sofőrök az M0-s hosszadalmas déli ága helyett ezt a rövidebb, északi menekülő utat fogják választani.

Fazekas István

Tehát ha például kelet felől, az M3-asról érkeznek, akkor a 10-es utat használják és terhelik, majd átvágnak a piliscsabai és tinnyei természetvédelmi területen, hogy azután Únynál ismét sztrádára állhassanak. A hatóságok ennek az egérútnak az egyik, piliscsabai ágát nem hagyták jóvá.

A közmeghallgatáson érződött, hogy ez némi elbizonytalanodást okoz a tervezők körében is. Képviselőjük, Komjáti Péter úgy fogalmazott, hogy „ha az elkerülő út nem valósulhat meg, az nyilvánvalóan változást jelent”. Világos volt ugyanakkor, hogy pillanatnyilag a kormány részéről nagyobb a nyomás abba az irányba, hogy márpedig az M100-as és a 10-es út között kapcsolatot kell létesíteni.

„A jelenlegi megbízói igény szerint a 10-es útra bekötést tovább kell vizsgálni” – tette hozzá Komjáti, elismerve, hogy a másik megoldás az lehetne, ha a megbízója mégis előbb, azaz legalábbis párhuzamosan építtetné meg az M10-est vagy az M0-s nyugati szektorát az esztergomi autópályával.

Egyelőre azonban erről szó sincs, hiszen januárban Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen tájékoztatta Facebook-oldalán a választóit, hogy megmenekültek az M0-s rémétől. A nyugati szektor ugyanis azt jelentette, hogy a miniszter választási körzetében, a II. és III. kerület ugyancsak védett természeti területein vezették volna el a körgyűrű nyomvonalát, ami nagyon nem tetszett a pesthidegkútiaknak és az adyligetieknek. Az pedig már kevésbé zavarta a minisztert, hogy a körzetén kívül lévő pilisieknek milyen hamar lesz meg a pénz az őket tehermentesítő M10-es megépítésére.

De mire ez a nagy sietség az M100-as megépítésére?

Az a sztráda valójában nemcsak az esztergomiaknak lehet hasznos, hanem egész Európának új lehetőséget nyújt az észak-déli irányú mozgásra. Egészen pontosan az egyik közlekedési, úgynevezett Helsinki folyosónak lehet majd a része, ha a szlovákok továbbviszik észak felé, nálunk pedig bekötik az M6-osba.

NIF

Ha a térképen figyelmesen megnézzük az M100-as nyomvonalát, akkor dél felé van egy szaggatott folytatása, amely a tervek szerint egészen az M6-osig nyúlna. Ez pedig csak 10-15 kilométerre húzódna Felcsúttól: elég közel ahhoz, hogy a környékbeli gazdasági érdekeltségeknek jól jöjjön az észak-déli európai folyosó, és elég távol ahhoz, hogy az autópálya zaja és szaga se a kiskerteket, se a focipályákat ne zavarja.

Út tehát épül, csak az a kérdés, hogy ha már épül, akkor van-e benne ráció, hogy mikor és hol. Pedig a környezetvédők szerint már nem új közutakban kell gondolkodni. A Levegő Munkacsoport szerint a gépjárműforgalom drasztikus visszafogására van szükség, és ezzel egyidejűleg a környezetkímélőbb közlekedési módok fejlesztésére, illetve az utazási, szállítási kereslet csökkentésére.

Ehhez azonban már ma el kell kezdeni a gazdasági szerkezet gyökeres és gyors, precedens nélküli átalakítását – véli Lukács András, a szervezet elnöke. Lukács szerint nem fogadható el ellenérvként, hogy Magyarország a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze egy ezrelékéért felelős. Ez egyrészt olyan, mint ha azt mondaná valaki, hogy az ő autója nem kell, hogy megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak, hiszen az övé csak egy a világon közlekedő több mint másfél milliárd gépjármű közül.