A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport országainak vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kereskedelem és befektetés fontos motorja a növekedésnek, a termelékenységnek, az innovációnak, a munkateremtésnek és a fejlődésnek. A résztvevők megerősítették, hogy támogatják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját, javítandó a szervezet működését.

A G20-ak a dokumentumban felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozandó a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Canberra a több mint ötven halálos áldozatot követelő márciusi christchurchi merényletből okulva kezdeményezte az említett passzus beemelését a zárónyilatkozatba. A dokumentum tükrözte azt a megosztottságot, amely az Egyesült Államok és a többi tagország között fennáll a klímaváltozás elleni harcban. "Az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, mert (az egyezmény) az amerikai dolgozók és adófizetők kárára megy" - olvasható a záróközleményben. Egy másik passzus a többi tagállam álláspontját rögzíti, kimondva, hogy elkötelezettek a párizsi klímamegállapodás betartása iránt, amely visszafordíthatatlan jellegét és megvalósításának szándékát már a Buenos Aires-i csúcstalálkozón rögzítették. Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában.

Kota Kawasaki / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun / AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az G20-ak oszakai csúcstalálkozóján nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világkereskedelem fejlődése iránti elkötelezettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcsolatos információk internetes terjesztésével. Putyin  azt mondta, hogy a kételyekre rácáfolva a tárgyalássorozat megerősítette a G20-as formátum létjogosultságát. 

A Donald Trump amerikai elnökkel előző nap tartott másfél órás megbeszéléséről - amely után egyikük sem nyilatkozott a sajtónak - azt mondta, hogy jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról.  "Egyelőre nem tudom, korai arról beszélni, hogy a START-3 meghosszabbításáról folytatandó konzultációk eredményesek lesznek-e" - tette hozzá Putyin. Az orosz elnök azt is mondta, hogy Trumppal tárgyalt a szíriai helyzetről is. Moszkva és Washington erről párbeszédet folytat, jól összehangolják tevékenységüket a terrorizmus elleni harcban, és a még fennmaradt válsággócok felszámolásában - tette hozzá. Szó volt köztük a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészekről, akiket a Kercsi-szorosnál tavaly novemberi történt tengeri incidens során ejtettek fogságba. "Megmagyaráztuk, hogy ott mi történt, általánosságban beszéltünk róla, de döntések egyelőre nincsenek. Bírósági eljárás folyik, meg kell várni (a végét)" - mondta Putyin.

AFP / Yuri Kadobov

A Theresa May brit miniszterelnökkel tartott oszakai tárgyalásairól Putyin azt mondta, hogy szükség volt a megbeszélésre annak ellenére, hogy May hamarosan távozik a tisztségéből. "Ez kis lépés volt, de jó irányba tettük, és nem vész kárba" - fogalmazott az orosz elnök, aki szerint a Szkripal-ügy miatt az orosz-brit kapcsolatok nem "vesztegelhetnek". Ide tartozik, hogy a Downing Street péntek közleménye szerint a pénteki találkozó után May egyértelművé tette: nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével.

Az Angela Merkel német kancellárral folytatott oszakai megbeszélésen szó volt a Donyec-medencei konfliktus rendezéséről. "Egészében egyetértek a kancellárral abban, hogy latba kell vetni minden eszközt (a rendezéshez), és ilyenből nincs túl sok, az egyik, amely működőképes, az a normandiai formátum" - mondta Putyin. (Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozták tető alá a helyzet rendezésére a minszki megállapodásokat.)

Az orosz elnököt teljesen váratlanul érte, hogy milyen nagy érdeklődést keltett a csúcstalálkozón a Financial Timesben csütörtökön megjelent interjúja, amelyben arról beszélt, hogy mára "idejétmúlttá vált" a liberális eszme, és a liberálisok "ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták". "Egyes kollégák - most nem nevezem meg őket - valóban megvitatták velem az ott (interjúban) felvetett témákat. Volt, aki egészében támogatta, és volt, aki ellentmondott és vitatta" - mondta az orosz elnök.