Legalább 60 milliárd forintba fog kerülni a 2022. januári kézilabda Európa-bajnokság megrendezése - számolta össze az Index a költségeket. A 2022-es esemény rendezési jogát Magyarország Szlovákiáal együtt kapta meg, a meccsek január 15. és 30. között lesznek, a döntőt pedig Budapesten rendezik.

A két szlovák helyszín Pozsony és Kassa, a közös pályázatban pedig négy magyar város szerepelt, ezek szerint Budapesten a 14 ezer férőhelyes Papp László Sportarénában rendeznék a meccseket,
Debrecenben a 6500 férőhelyes Főnix Csarnokban, Veszprémben egy 8469 férőhelyes csarnokban, Szegeden pedig egy 8139 férőhelyesben.

A jelenlegi veszprémi csarnok 5100 férőhelyes, a jelenlegi szegedi csarnok pedig annál is kisebb, így ezek helyett újat kell építeni. Egy nagyobb szegedi csarnok már 2014 óta szerepel a tervek között, de végül folyamatosan halasztották a beruházást, most azonban a pályázat egy új építéséhez is lehetőséget adott. Veszprémben két forgatókönyv volt, vagy egy új csarnok, vagy a mostani kibővítése.

Egy éve Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke már arról beszélt, hogy a szövetség elnökségében felvetődött egy olyan gondolat, hogy Budapesten is egy új aréna épüljön, novemberben pedig be is jelentette, hogy egy 20022 férőhelyes, gigantikus komplexum épül. Ezt a multifunkciós csarnokot, mint kiemelt beruházást Fürjes Balázs államtitkár kapta meg.

Bár Kocsis tavaly júniusban azt mondta, 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet összesen a torna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári kormányinfón viszont már azt mondta, hogy az állam 42 millió euróért (13 milliárd forint) vásárolta vissza külföldi tulajdonosoktól az új budapesti csarnok építésére kiszemelt területet, ami a Fradi stadionjával szemben van. A tervezést a Középülettervező Zrt. 995 millió forintért vállalta, ez volt a háromból a legolcsóbb ajánlat.

Hogy az építkezés mennyibe fog kerülni, azt egyelőre nem tudni, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja azt írta a lapnak, hogy a beruházás pontos költségeiről csak a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötését követően lehet nyilatkozni. A munkálatok elvileg az év második felében kezdődnek el.

A szegedi csarnokról időközben az derült ki, hogy a régi SZEOL stadionban építik meg a Tisza parton, 16 milliárd forintból. Öt milliárd menne a tervezésre, vagyis 21 milliárddal számolnak jelenleg, erről már kormányhatározat is született. Szegeden lenne egy munkacsarnok is a meccsek helyszíne mellett, egyelőre azonban még a régi stadion bontása sem kezdődött el.

Még nem tisztázott, mi lesz a veszprémi csarnok sorsa, Bardóczi Gábor kormánybiztos az Indexnek viszont azt mondta, hogy decemberben kezdődnek a munkálatok, és valójában szerzői jogi problémák merültek fel. Azt egyelőre nem lehet megtippelni, mennyibe kerül a bővítés. Debrecenben Bardóczi szerint csak egy kis ráncfelvarrásra van szükség.

Bár még sem a veszprémi, sem a budapesti, sem a debreceni csarnokok költségei nem ismertek, már így is 35 milliárd forintnál tartanak a költségek, az Index számításai szerint így 60 milliárd forint alatt nem is nagyon fog kijönni az összes beruházás.

Kocsis Máté korábban azt mondta, 2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornát le tudjunk bonyolítani az Európa-bajnokságig, és bár eddig nem sok minden történt (Debrecenben és Veszprémben nincs hír a felújításról, Szegeden a stadion bontása sem kezdődött el, Budapesten még terveznek), a kormánybiztos szerint nem állnak rosszul időben, mindennel elkészülhetnek időre.