“Beruházásokra szüksége van a gazdaságnak, sajnálatos lenne, ha a csarnok építése elmaradna” - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A pénzügyminiszter nem részletezte, hogy a gazdaságnak miért pont erre a beruházásra van szüksége (ezek szerint minden és bármilyen beruházásra szükség van?), ahogy azt sem, hogy a kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzdő építőipart miért érintené negatívan, ha eggyel kevesebb stadion épülne.

Baranyi Krisztina új ferencvárosi polgármester azt mondta, „luxus megépíteni egy olyan stadiont, amelyet aztán szinte senki sem látogat majd a világverseny után, legfeljebb azok, akik azt használják.” Azonban szívesen beszélget a világbajnokság szervezőivel és meg lehet győzni. „Talán az atlétikai stadion esetében is lehetne kompromisszumot kötni, de egyelőre még nem jött ilyen ajánlat.” Ferencváros polgármestere nem atlétikai stadiont, hanem egy tömegsportigény kielégítésére alkalmas központot szeretne. Ezt a világbajnokság után átadnák a budapestieknek. A stadion mellé sok zöldet, szoborparkot, kutyafuttatót, játszóteret és szakrendelőt is elképzelt, ezek is a feltételei között szerepelnek.

A Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. konzorciuma nyerte a Dél-Pesten felépítendő atlétikai stadion helyszínének előkészítésére kiírt beszerzést, a munkáért a két cég 4,1 milliárd forintot kap – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A Fejér-B.Á.L Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Beatrix, Ágnes, ifj. Lőrinc) állami közbeszerzéseken prímán teljesítő építőcége.

Az atlétikai stadion eredetileg a budapesti olimpiára épült volna, és ugyan a rendezéstől a kormány (egyelőre) elállt, szinte minden szükséges létesítményt meg akar építeni. A stadion barnamezős beruházásként valósul meg, az elhagyott, lerobbant területet kármentesíteni kell, az ott található építményeket el kell bontani – erre kaptak most megbízást a Mészáros gyerekek.

Azért még nem biztos, hogy a stadion felépül, illetve hogy Budapest rendezi a 2023-as atlétikai vb-t. Karácsony Gergely főpolgármester egyik kampányígérete a stadionépítési stop bevezetése volt, illetve csőben van egy népszavazási kezdeményezés a stadion felépítésének elhalasztásáról.

A pénzügyminiszter a magyar gazdaság kilátásairól is beszélt. A nyugat-európai és különösen a német gazdaság lassulása pedig azért probléma, mert a magyar gazdaság tőlük függ, a magyar export/import háromnegyede oda irányul. A nyugat-európai gazdaság lassulása hosszú távon Közép-Európa lassulásához vezet - fűzte hozzá.

A pénzügyminiszter értékelése szerint ugyanakkor a magyar gazdaság jól van, a harmadik negyedévi növekedés 5 százalék, ami háromszorosa az uniós átlagnak és dobogós helyet jelent az egész unióban.

A magyar kormány feladata 2020-ban a magyar gazdaság, a magyar munkahelyek és vállalatok védelme. A magyar gazdasági növekedés hátterében az adócsökkentés áll. A legfontosabb munkát terhelő adó, a szociális hozzájárulás például 2016 és 2019 között harmadával, 27 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Ez 2600 milliárd forint többletet jelentett a magyar cégeknek, amelyek ebből finanszírozhatták a béremeléseket, anélkül, hogy versenyképességük csökkent volna. Jövőre egy százalékkal, 13-ról 12 százalékra csökken a kisvállalkozások adója. A kata lényege megmarad, ám fel kívánnak lépni az ellen, hogy egyre több munkáltató kényszeríti át ebbe az adózási formába munkavállalóját - ismertette a pénzügyminiszter.

Miután 2020-ban az ideinél kevésbé nő a magyar gazdaság, a személyi jövedelemadó csökkentésének 2020 után lehet realitása - fűzte hozzá.