Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Jelentősen romlott a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, ám a helyi kamara nem aggódik, szerintük csak átmeneti a visszaesés, trendről egyelőre nem beszélhetünk.
Októberben elkészítette legfrissebb konjunktúrafelmérését a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), ezzel az őszi frissítéssel immár három éve kiegészítik átfogó tavaszi kutatásukat.
Az adatok szinte minden területen komoly csökkenést mutatnak, így például a szervezet tagvállalatai hosszú évek óta most először értékelték negatívan a saját cégük gazdasági kilátásait – még úgy is, hogy a vállalat jelenlegi helyzetével csak 9 százalék volt elégedetlen, 50 százalék szerint jó, 41 százalék szerint pedig kielégítő volt az.
Ennek megfelelően a beruházásoknál is komoly visszaesés látható, de itt nem fordult mínuszba a mutató.
„Jól látható, hogy az elmúlt években mért erőteljes optimizmus realizmusba megy át” – kommentálta az adatokat Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Mint mondta, a mostani felmérésben már látszódnak azok a világpiaci trendek, amelyek velünk voltak az elmúlt években is, azonban eddig nem tükröződtek a várakozásokban.
És miért pont most jelentek meg? „Bár már korábban is lehetett tudni, hogy a német gazdaság kihívásokkal küzd, de a második negyedéves GDP-csökkenés hatásai csak a mostani felmérésben jelennek meg. Ez szült egyfajta túlzott reakciót a cégek részéről, ám megjegyezném, hogy ezek a számok leginkább a korábbi magas értékek miatt tűnnek alacsonynak, sok évvel ezelőtt ezekkel az adatokkal is kiegyeztünk volna. Most kicsit megijedtünk, hogy mi fog történni, ha a német gazdaság recesszióba kerül. De azóta már látni a fellendülés jeleit Németországban, ami véleményünk szerint mindenképpen megjelenik majd a következő felmérésben” – tette hozzá Sávos András, aki szerint a mostani adatok az itt dolgozó vállalatok mindennapi életében kevésbé jelennek meg, mivel inkább átmeneti megtorpanásra számítanak, mintsem egy trendfordulóra. „Lehetséges, hogy a következő egy-két évben nem lesz ennyire dinamikus a bővülés, de a plusz előjel megmarad, a kérdés inkább csak az, hogy mekkora lesz” – vélte.
A kutatás szerint leginkább azok a vállalkozások bizakodnak, akik a belföldi piacra szolgáltatnak. Ők abban reménykednek, hogy a belső fogyasztás növekedése ki fog tartani a következő években is. A főleg exportra dolgozó feldolgozóipar viszont nem tudja elkerülni a világpiaci bizonytalanságokat (Brexit, kereskedelmi háborúk, brit és amerikai választások kimenetele), márpedig ezek alapvetően határozzák meg az üzleti lehetőségeiket.
Nincs új adó, de nagyon munkaerő sem
Amikor kifejezetten a hazai környezetről kérdezték a cégeket, akkor nagy meglepetést nem okozott, hogy a képzeletbeli dobogóra a piaci kereslet (főleg az exportálóknál), a munkaerőköltség és a szakemberhiány került.
„Itthon a legnagyobb pozitívumnak a stabilitás számít, például, hogy jövőre nem változnak a tagvállalatainkat érintők adók” – mondta Sávos. Érdekesség, hogy a forint gyengülése miatt a válaszadók több mint harmada fejezte ki aggodalmát, ezek természetesen főleg az importőrök. „Megoszlanak a vélemények: vannak, akik az árfolyamváltozást például fedezeti eszközökkel professzionálisan kezelik, míg ahol ezt nem teszik meg, ott nagyobb az árfolyamkockázat. Összességében az hatott negatívan, hogy a forint egyik pillanatról a másikra esett az addig stabilnak tűnő 315-320-as árfolyamról 330-335 közé, ahova azóta is beragadtunk” – mondta Sávos. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a válaszadók ötöde kiemelte a jogbiztonságot, annyit említett meg, hogy az nemzetközi és régiós szinten is kifejezetten jó értéknek számít – Szlovákiában például 23, Romániában pedig 30 százalékot mértek –, ám „természetesen jobban örülne”, ha ez az érték ennél is alacsonyabb lenne.
A legnagyobb gondokat, ahogy előbb is említettük a munkaerőpiac jelenti:
„Mintha a munkaerőhiány enyhült volna, a kérdés, hogy ez egy trend kezdete vagy csak átmeneti a visszaesés. Az viszont biztos, hogy a cégek azzal számolnak, hogy a helyzet drasztikusan nem fog javulni. Ezért szinte mindenhol megindult a hatékonyság javítása, hogy átszervezéssel elérjék: ugyanazt a munkát kevesebben is el tudják végezni. Ez is magyarázza a cégeknél látható javuló érzetet, ahogy az is, hogy a dinamikus bővülést felváltotta a plusznullás növekedés, amit kétségkívül sokkal könnyebb a munkaerő-utánpótlás oldaláról lekövetni” – magyarázta a DUIHK vezetője.
Ez a visszafogottabb várakozás az adatokban is megmutatkozik:
A kutatásból az is kiderül, hogy bár a bérek növekedésével továbbra is számolnak a cégek, jóval visszafogottabb tempóban, mint ahogy azt az elmúlt években tapasztalhatták a dolgozók:
Ez nem meglepő Sávos András szerint, hiszen, ha Magyarország meg akarja tartani a nettó költségpozícióját a folyamatosan növekvő bérek mellett, akkor a termelékenységnek is legalább akkora tempóban kellene emelkednie, mint a fizetéseknek. Ez azonban nincs így, ami lassítani fogja a bérnövekedést – cserébe a beruházásoknak ez adhat egyfajta lökést, hiszen ezáltal lehet növelni a termékenységet.
Ugyanakkor szerinte az ország bérelőnye máig megvan, mivel nemcsak Nyugat-, de Kelet-Európához képest is versenyképesek vagyunk, ám „közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor nagyon észnél kell lenni, hogyan kell tovább kezelni”, hogy megmaradjon az az előnye az országnak, ami számos befektetőt idecsábított.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.