Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Speciális körülmények között tartották a frekvenciaárverést, 128 milliárd forint lett a bevétel.
Megrendezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciák árverését, a három szolgáltató mintegy 128 és fél milliárd forintot fizet az 5G-re is használható frekvenciákért.
Az NMHH közleménye szerint a tenderen „intenzív verseny bontakozott ki a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. részvételével”, a licitáló vállalatok három frekvenciasávban tizenöt évre szóló használati jogosultságot vettek.
A három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban mennyi frekvenciablokkra tart igényt.
Az árverés a járványhelyzet miatt speciális körülmények között zajlott. Az NMHH a helyszínen gondoskodott a rendezvény általános egészségügyi felügyeletéről, és az árverés valamennyi résztvevője számára a kialakult helyzetben szükséges védőfelszerelésekről.
A megszerzett frekvenciák használati jogosultságai egységesen 2035-ben járnak le. A 700 MHz-es frekvenciasáv csak azután lesz használható, ha erről a sávról a műsorszórás véglegesen elköltözik, azaz legkorábban 2020. szeptember 6-a után. A jogosultságok időtartama egyszer – változatlan feltételekkel, a frekvenciahasználati jogosultságért újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – további öt évvel meghosszabbítható.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.