A BBC egy 2012-es kínai kísérletet elevenített fel, amely szerint 13%-os termelékenységnövekedést eredményezett a távmunka. Azóta a koronavírus-járvány miatt nagyon sok helyen álltak át erre, többnyire ideiglenesen. Több cég, köztük a Fujitsu vagy a Twitter viszont közölte: a járvány után is távmunkában kívánja foglalkoztatni embereit. Ők bíznak a kínai kísérletben, amely termelékenységnövekedést hozott, miközben potenciálisan lehetővé tette a méregdrága ingatlanbérlés megszüntetését.

James Liang, Kína legnagyobb internetes utazási ügynökségének főnöke Kaliforniában, a Stanford egyetemen végezte tanulmányait. Elmesélte professzorának, hogy Sanghajban méregdrága az ingatlanok bérleti díja. Ezért felmerült benne az ötlet: dolgozzanak otthon a munkatársak! Nicholas Bloom professzor kapva kapott az ötleten. Megindult a vizsgálat: 1000 önként jelentkező kínai munkatárs élet és munkakörülményeit tesztelték. Két csoportra osztották őket: az egyik csapat otthon dolgozott kilenc hónapig, a másik pedig a munkahelyén.

Az eredmény meglepte Bloomot is: a Home Office 13%-kal jobb eredményt produkált. Az amerikai professzor arra számított, hogy az otthon dolgozók teljesítménye gyengébb lesz.

Ehhez képest több ügyfelet hívtak fel, és több utazást adtak el, mint azok, akik bent dolgoztak a munkahelyükön! Miért? 4%-os termelékenységjavulás abból adódott, hogy otthon ingerszegényebb a környezet. Az egyik dolgozó bevallotta: a munkahelyén elvonja a figyelmét az, hogy a szomszédja hogyan lakozza a körmét. 9%-os javulást hozott az, hogy több időt szenteltek otthon a munkának, mint az irodában. Sanghajban gyakran órákig tart, míg valaki eljut a munkahelyére, a távmunka ezt megspórolja. Ennek az időnek egy részét is munkára fordították. Így jött ki a 13% plusz.

A sanghaji kísérlet eredményét alapvetően befolyásolta három tényező: egyrészt csakis gyermektelen munkatársak vettek benne részt. Másodszor: mindenkinek volt egy olyan szobája, melyet az otthoni munkavégzésre rendezhetett be. Harmadszor pedig olyan internetes kapcsolata volt otthon is, amely lehetővé tette az ügyfelek villámgyors elérését. Lynda Gratten, a London School of Economics professzora ezenkívül más speciális körülményekre is rámutat. Például arra, hogy ebben az esetben könnyen mérhető volt a teljesítmény: hány telefonhívás, hány megkötött üzlet, mekkora pénzügyi eredmény? Nagyon sok munkát azonban nem ilyen könnyű kvantifikálni. A másik fontos körülmény az, hogy a távmunka kihozza a különbségeket a munkatársak anyagi helyzete között. Ki hol lakik és milyen körülmények között? Ez alapvetően meghatározhatja a teljesítményt.

Semmi sem garantálja, ha valaki rossz körülmények között lakik, népes családja van, és nincs gyors internetes kapcsolata, akkor ugyanúgy termelékenységnövekedést tud produkálni – hangsúlyozza a brit szociológus.

A Zoom nem pótolja a jelenlétet a munkahelyen. A csapatszellemet így egyáltalán nem lehet megteremteni – véli Gratten. A BBC által megkérdezett más szakértők is úgy nyilatkoztak, hogy a munkatársak elszigeteltnek és magányosnak érezhetik magukat az otthoni munkavégzésnél. Ez pedig nemcsak nekik nem tesz jót, de a termelékenységnek sem. A sanghaji kísérletet lefolytató Bloom professzor is azt tanácsolja: a héten egy nap azért gyűljenek össze a munkahelyen, hogy lássák egymást. Ettől függetlenül a Stanford professzora úgy véli: a távmunka a jövő, hiszen már a bejárás elmaradásával is naponta 20%-os időnyereséggel számolhatunk.