Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Ugrásszerűen megnőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók száma a járvány megjelenésekor: a 2020 februárjáig 100 ezer körül alakuló létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt. A csúcs májusban érkezett el, akkor közel 760 ezer főt, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette ez a fajta munkavégzés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.
Az ily módon dolgozók aránya folyamatosan változott az év során, de 2020 egészére nézve is háromszorosa (8,6 százalék) volt a megelőző tíz év átlagának (2,9 százalék).
2021 elején, a második hullám idején – de már a harmadik hullám fenyegetettségében – tovább nőtt a munkájukat otthonról végzők száma: februárban 482 ezer ember, a foglalkoztatottak 11 százaléka dolgozott így, csaknem ötször annyi, mint egy évvel korábban.
A feladataikat tavaly távmunkában vagy home office-ból végzők közel kétharmada a központi régiókban élt, Budapesten minden ötödik, Pest megyében minden tizedik foglalkoztatott dolgozott otthonról. Arányuk Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (4,2 százalék).
Az érintettek között felülreprezentáltak a nők, a 25-44 évesek és a városban élők.
Döntő többségük (77 százalékuk) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, továbbá a digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több 15 éven aluli gyerek is élt a háztartásban.
Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető távmunka vagy home office keretében, az így dolgozók aránya körükben 2019 és 2020 között 4,2 százalékról 18 százalékra emelkedett. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel az 50 főnél nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói (10, illetve 11 százalék).
„A távmunka, illetve a home office az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré vált a járvány során megváltozott munkaerőpiaci helyzet kezelésére. Ennek az atipikus foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz” – véli Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Mindez a járvány harmadik hullámának idején fokozottan igaz, mivel egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami a járvány visszaszorításában kiemelten fontos.
A munkahelye senkit nem kötelezhet oltásra - de ki tudja, meddig lesz ez így?
Az illetékes hatóságoknak alig tűnt fel, hogy a járvány a feje tetejére állította a munkavégzés rendjét, miközben a kormány egy éve adós a végleges home office-szabályozással.
