Ugrásszerűen megnőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók száma a járvány megjelenésekor: a 2020 februárjáig 100 ezer körül alakuló létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt. A csúcs májusban érkezett el, akkor közel 760 ezer főt, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette ez a fajta munkavégzés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

Az ily módon dolgozók aránya folyamatosan változott az év során, de 2020 egészére nézve is háromszorosa (8,6 százalék) volt a megelőző tíz év átlagának (2,9 százalék).

2021 elején, a második hullám idején – de már a harmadik hullám fenyegetettségében – tovább nőtt a munkájukat otthonról végzők száma: februárban 482 ezer ember, a foglalkoztatottak 11 százaléka dolgozott így, csaknem ötször annyi, mint egy évvel korábban.

A feladataikat tavaly távmunkában vagy home office-ból végzők közel kétharmada a központi régiókban élt, Budapesten minden ötödik, Pest megyében minden tizedik foglalkoztatott dolgozott otthonról. Arányuk Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (4,2 százalék).

Az érintettek között felülreprezentáltak a nők, a 25-44 évesek és a városban élők.

Döntő többségük (77 százalékuk) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, továbbá a digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több 15 éven aluli gyerek is élt a háztartásban.

Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető távmunka vagy home office keretében, az így dolgozók aránya körükben 2019 és 2020 között 4,2 százalékról 18 százalékra emelkedett. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel az 50 főnél nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói (10, illetve 11 százalék).

„A távmunka, illetve a home office az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré vált a járvány során megváltozott munkaerőpiaci helyzet kezelésére. Ennek az atipikus foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz” – véli Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Mindez a járvány harmadik hullámának idején fokozottan igaz, mivel egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami a járvány visszaszorításában kiemelten fontos.