Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
2021. május végére Afrika népességének csupán 2,1%-a kapta meg valamely Covid19-oltóanyag legalább egy adagját. Fel kell számolnunk az átoltottsági szakadékot a fejlett gazdaságok és a fejlődő országok között, hogy elkerülhessük egy olyan helyzet kialakulását, amelyet Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet vezetője „oltási apartheid”-nek nevezett. Ez nemcsak erkölcsi szempontból helyes, de mindenkinek az érdeke is.
Ezért globális többoldalú fellépésre van szükség ahhoz, hogy fokozhassuk az oltóanyagok előállítását és világszerte felgyorsítsuk rendelkezésre bocsátásukat. Az EU a világjárvány kezdete óta ezt a megközelítést alkalmazza. Azóta a G20-ak vezetői is ezt az utat választották a május 21-i római Globális Egészségügyi Csúcstalálkozón.
A világjárvány még mindig naponta több ezer ember halálát okozza, és a jelenlegi ütemben 2023 előtt nem valósulhat meg a világ teljes népességének a beoltása. Ugyanakkor a világ népességének széles körű beoltása az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk a világjárványnak; ellenkező esetben a variánsok szaporodása valószínűleg aláássa a meglévő vakcinák hatékonyságát.
Az oltás a gazdaságainkat és szabadságjogainkat visszavető korlátozások feloldásának is előfeltétele. Ezek a korlátozások az egész világot sújtják, de a fejlődő országokra gyakorolt hatásuk különösen súlyos. A fejlett országok nagyobb mértékben támaszkodhatnak szociális mechanizmusokra és gazdaságpolitikai eszközökre annak érdekében, hogy mérsékeljék a világjárvány által a polgáraikra gyakorolt hatást.
Ha az átoltottsági szakadék továbbra is fennmarad, fennáll a veszélye annak, hogy megfordul a szegénység és a globális egyenlőtlenségek csökkenésének az elmúlt évtizedekben tapasztalt tendenciája. Egy ilyen negatív dinamika visszafogná a gazdasági tevékenységet és fokozná a geopolitikai feszültségeket. A tétlenség ára minden bizonnyal sokkal magasabb lenne a fejlett gazdaságok számára, mint amennyit kollektívan kellene költenünk a világ teljes népessége beoltásának elősegítésére. Az EU ezért üdvözli a Nemzetközi Valutaalap által javasolt 50 milliárd dollár értékű tervet, amelynek célja, hogy 2021-ben a világ népességének 40%-át, 2022 közepéig pedig 60%-át oltásban lehessen részesíteni.
E cél eléréséhez szorosan koordinált többoldalú fellépésre van szükség. Szembe kell szállnunk azokkal a fenyegetésekkel, amelyeket a „vakcinadiplomácia” és a „vakcinanacionalizmus” jelent: előbbi politikai célokhoz köti az oltóanyagok biztosítását, utóbbi pedig arra utal, hogy egyes országok saját maguk számára kötik le az oltóanyagokat. Másokkal ellentétben az EU a világjárvány kezdete óta mindkét elvet elvetette. Mostanáig mi vagyunk az egyetlen olyan globális szereplő, amely beoltja saját lakosságát, miközben ezzel egyidejűleg nagy mennyiségű vakcinát exportál és jelentős mértékben hozzájárul az oltóanyagok alacsony jövedelmű országok részére történő biztosításához. Az európaiak büszkék lehetnek erre.
Az EU 2020-ban széles körben támogatta az oltóanyagokkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést, és jelentős mértékben hozzájárult az mRNS-vakcinák új generációjának létrejöttéhez. Az EU ezt követően a Covid19-oltóanyagok egyik fő előállítójává vált, hiszen – a WHO adatai szerint – az eddig világszerte beadott adagok mintegy 40 %-át az Unióban állították elő. Az EU 90 országba mintegy 240 millió adagot exportált is, ami körülbelül annyi, mint amennyit az EU-n belül felhasználtunk.
Az EU a tagállamai és a pénzügyi intézményei – vagyis az „Európa együtt” megközelítés – révén szintén adományoz oltóanyagokat a rászoruló szomszédoknak, különösen a Nyugat-Balkánon. Célja, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésén elfogadottaknak megfelelően 2021 végéig legalább 100 millió további adagot adományozzon az alacsony és közepes jövedelmű országoknak. Az „Európa együtt” 2,8 milliárd EUR-val járult hozzá a COVAX-eszközhöz, amelynek így a legfőbb támogatója, és amely lehetővé teszi a szegényebb országok számára az oltóanyagokhoz való hozzáférést. A COVAX keretében eddig kiszállított összes oltóanyag mintegy harmadát az EU finanszírozta. Ez az erőfeszítés azonban még messze nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az átoltottsági szakadék további szélesedését.
E szakadék megszüntetése érdekében azoknak az országoknak, amelyek rendelkeznek a szükséges ismeretekkel és eszközökkel, növelniük kell termelési kapacitásukat annak érdekében, hogy egyaránt beoltsák saját népességüket és több oltóanyagot exportáljanak, ahogyan azt az EU teszi. Az oltóanyaggyártókkal együttműködve azon dolgozunk, hogy 2021 végéig több mint évi 3 milliárd adagra növeljük az uniós oltóanyag-előállítási kapacitást. Európai ipari partnereink kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2021 vége előtt 1,3 milliárd adag oltóanyagot juttatnak el az alacsony jövedelmű országok számára nyereségmentesen és a közepes jövedelmű országok számára alacsonyabb áron. 2022-re nézve kötelezettséget vállaltak további több mint 1,3 milliárd adag leszállítására, amelynek jelentős része a COVAX-hoz fog kerülni.
Minden országnak kerülnie kell az oltóanyag-ellátási láncokat érintő korlátozó intézkedéseket. Meg kell könnyítenünk a tudás és a technológia átadását is, hogy több ország állíthasson elő oltóanyagokat. A magunk részéről határozottan arra ösztönözzük az európai termelőket, hogy tegyék ezt meg, különösen Afrikában. Részt vettem az Afrikának nyújtandó pénzügyi támogatásról május 18-án Párizsban rendezett csúcstalálkozón, ahol a kontinens vezetői hangsúlyozták, hogy Afrika az oltóanyagainak 99%-át importálja. Ennek meg kell változnia. Az „Európa együtt” kezdeményezést indít e célból – amelyet az uniós költségvetésből és az európai fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó 1 milliárd euró összegű finanszírozás támogat – az afrikai partnerekkel, hogy növelni lehessen az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák afrikai gyártási kapacitását.
Az önkéntes licenciába adás a technológia és a know-how átadásának előnyben részesített módja. Amennyiben ez elégtelennek bizonyul, a meglévő TRIPS-megállapodás és a 2001. évi dohai nyilatkozat már rendelkezik a kényszerengedélyezés lehetőségéről. Egyes országok szerint azonban e rugalmassági mechanizmusok alkalmazása túl nehézkes és túl lassú. E technológiaátadás felgyorsítása érdekében az EU június elejéig új javaslatot fog előterjeszteni a WTO keretében.
A Covid19-világjárvány emlékeztetett bennünket arra, hogy az egészség globális közjó. A Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatos közös globális fellépésünknek az első lépést kell képeznie a valódi globális egészségügyi együttműködés megvalósítása terén, amint azt a közelmúltban a Globális Egészségügyi Csúcstalálkozón elfogadott Római nyilatkozat előirányozza.
