“Ez egy kiindulópont egy hosszú úton”

– idézi Bruno LeMaire francia pénzügyminisztert a londoni Financial Times. A francia pénzügyminiszter hozzátette: “a következő hónapokban azért fogunk harcolni, hogy ez a társasági minimális adó minél magasabb legyen”.

A G7 szerint 15 százalék lenne az ideális, de ennek igencsak sok ellenzője van. A többi között a magyar kormány is, amely ragaszkodik a 9 százalékos társasági adóhoz, amely a legalacsonyabb az Európai Unióban.

Történelmi megállapodás: egy lépéssel közelebb kerültünk a Magyarország által ellenzett globális adóhoz

A multinacionális vállalatok globális megadóztatásáról megszületett az alku a G7 csoport pénzügyminisztereinek londoni találkozóján.

Minden ország ragaszkodik a szuverenitáshoz az adózás ügyében – hangsúlyozza a BBC gazdasági szakértője, aki arra is rámutat, hogy mindjárt Velencében nagy viták várhatóak ebben az ügyben, hiszen Kína, India vagy Törökország álláspontja markánsan különbözik a gazdag államoktól, ahol magas a társasági adó.

Évi 50-80 milliárd dollárról van szó

Ha sikerül végig vinni a globális társasági adó tervét, akkor a kormányok körülbelül ilyen összegű pluszbevételre számíthatnának. Nem kétséges, hogy Joe Biden amerikai elnök éppúgy mint az adó elképzelést lelkesen támogató Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök épp ezért javasolják az egész világnak ezt a megoldást, mert a költségvetés mindenütt óriási deficittel küszködik a pandémia okozta gazdasági válság miatt.

Biden az USA-ban is 21-ről 28 százalékra szeretné emelni a cégek adóját, de a republikánus ellenzék kemény ellenállását figyelembe véve, máris kompromisszumon dolgozik Janet Yellen pénzügyminiszter és csapata.

Kinek jut a pénzből?

Két ponton várható a nagy küzdelem – írja a Financial Times. Egyrészt azon megy majd a vita, hogy mennyi is legyen a globális társasági adó mértéke. Korábban 12 százalékról volt szó, a G7 15 százalékot javasolt. A francia pénzügyminiszter felfelé szeretné módosítani a globális társasági adót, mások – így a magyar kormány lefelé.

Bod Péter Ákos: Tényleg kárunkra lenne Biden globális társasági minimumadója?

A társasági adózás nemzetközi rendje elavult, még jórészt a huszadik század fogalmait, normáit és eljárásait tükrözi, ezért fontos átnézni, mivel járna a nemzetközi adóminimum kijelölése. Vélemény.

A másik pont, ahol még nagyobb harc várható, az az, hogy ki kapja a többletpénzt a megemelt adókból. Korábban a Bloomberg épp Magyarország példáján mutatta be, hogyha a globális adó 12 százalék lenne, akkor a nálunk működő multiknak is ennyit kellene fizetniük – függetlenül attól, hogy a magyar társasági adó csak 9 százalék. Az eredeti elképzelés szerint a pluszadót az anyaország kapná. Erről Magyarország persze nem szívesen mondana le – írta a Bloomberg. Vagyis a következő logikus lépés az lenne, hogy Magyarország is felemeli az adót, mert nem akarja, hogy azt kivigyék az országból. Csakhogy ezzel sok állam vonzereje csökkenhet, hiszen sok külföldi cég épp azért jön Magyarországra, mert itt jóval kisebb a társasági adó mint a gazdag országokban.

Hogy lehet feloldani az ellentéteket?

Írország sokáig adóparadicsomnak számított az Európai Unióban, ezért az ő pénzügyminiszterüket idézi a Financial Times: Paschal Donohoe továbbra is védelmezi a hazai 12,5 százalékos társasági adót, de a G7 londoni döntése után azt írta Twitteren, hogy

“Érdeklődve várom a vitát az OECD-ben, ahol végül is olyan megoldásra kell jutni, mely megfelel a nagy és a kis országoknak éppúgy, mint a fejletteknek és a fejlődőknek.”