Bod Péter Ákos: Tényleg kárunkra lenne Biden globális társasági minimumadója?

8 perc

2021.05.27. 11:00

A társasági adózás nemzetközi rendje elavult, még jórészt a huszadik század fogalmait, normáit és eljárásait tükrözi, ezért fontos átnézni, mivel járna a nemzetközi adóminimum kijelölése. Vélemény.

Az amerikai választások számos következményeinek egyike a küszöbön álló fordulat a társasági adóztatásról folyó nemzetközi vitában. Janet Yellen, az amerikai pénzügyminisztérium (Treasury Department) vezetője márciusban meghirdette, majd április elején közzétette az új kormány adópolitikai terveit Made in America tax plan név alatt.

Ennek első pontja szerint a társasági adókulcsot a jelenlegi 21 százalékról 28 százalékra emelik. A további pontok arról szólnak, hogy bezárják az adóelkerülési kapukat, fellépnek az „ultra-alacsony társasági adózást” megengedő adóparadicsomok ellen, és támogatják a „robusztus minimális adó” globális elfogadását.  

Globális minimum társasági adót szeretne az új amerikai pénzügyminiszter

Janet Yellen ötlete érzékenyen érintené Magyarországot is.

A társaságiadó-emelés Biden választási ígérete volt. A bejelentett mérték jelentős szigorításnak hangzik, ám érdemes tudni, hogy az Egyesült Államokban a törvényes adókulcs a második világháború óta a legutóbbi időkig 30 és 50 százalék között mozgott.

Egy dolog azonban a hivatalos ráta, és más az effektív adóhányad, ami mostanra 8 százalék alá süllyedt az amerikai központú multinacionális cégek esetében. Ennek számos okáról az adótanácsadó szakma tudna beszélni, de valóban igaz, hogy a nagyvállalatok előszeretettel mutatják ki az adóalapjukat a szerény adómértéket alkalmazó országokban, és ott adóznak, ha egyáltalán.