Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
28%-ra akarja emelni a társasági adót a Biden-adminisztráció szembeszállva ezzel Donald Trump adópolitikájával. Az előző amerikai elnök jelentős adócsökkentésekkel akarta ösztönözni az amerikai gazdaságot: 35-ről 21%-ra mérsékelte a társasági adó általános kulcsát. Joe Biden politikája ettől határozottan különbözik: nagy gazdasági-társadalmi programokkal akarja kezelni a válságot, amely a legkomolyabb az USA történetében 1929 óta.
2300 milliárd dollárt kíván fordítani az infrastruktúra fejlesztésére a kormányzat. Már Trump is meghirdette ezt, de azután másra kellett a pénz: például a nagy kerítésépítésre a határon. Biden ezt leállította, és visszatért az eredeti tervhez, hogy lendületet adjon az amerikai gazdaságnak.
Nem akarja viszont, hogy elszálljon a költségvetési deficit. A beruházások fedezeteképp ezért szeretné megemelni a társasági adót. Csakhogy nyilvánvaló: ezt egyedül az USA sem teheti meg, abban a pillanatban ugyanis megindulna az amerikai cégek kivándorlása olyan államokba, ahol kisebb a nyereségadó.
21%-os adó a külföldi bevételekre: ennyit tervez a Biden kormányzat a multik számára – írja a Wall Street Journal, megemlítve azt is, hogy megvonnának olyan adókedvezményeket is, amelyek az export ösztönzését szolgálták.
"Az USA vállalkozásainak versenyképességét nem így kell biztosítani, hanem úgy, hogy a cégek a globális piacon helytállnak a vetélytársakkal szemben" – hangsúlyozta Yellen azon a virtuális konferencián, melyet a Chicago Council on Global Affairs szervezett. A pénzügyminiszter elmondta azt is, hogy rendszeresen egyeztet a G20-államok pénzügyminisztereivel. Az IMF és a Világbank ezen a héten tartja első közgyűlését azóta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnöke lett az USA pénzügyminisztere.
Korábban Yellen tanácsadói kiszivárogtatták a Washington Postban, mire is gondolnak valójában. Elsősorban a párizsi OECD ezzel kapcsolatos javaslatát tekintik irányadónak, mert úgy vélik: e körül lehetne konszenzust teremteni.
A Washington Post magyar példán mutatta be, hogy az új globális minimumadó hogy is működne a gyakorlatban. Magyarországon 9% a társasági adó, ez elmarad a 12%-os tervezett globális befizetési kötelezettségtől. A magyar állam megkapna 9%-ot, de a külföldi cég anyaországa jogosult lenne a maradék 3%-ra. Nem kizárt, hogy a magyar állam ezt követően 12%-ra emelné a társasági adót, mert úgy érezheti, az ő zsebéből vették ki a pénzt.
Az USA pénzügyminisztere hangsúlyozta: "véget kell vetni az adóversengésnek". Meg is indokolta, hogy miért: "a kormányoknak stabil adórendszerre van szükségük, amelyek elegendő bevételt hoznak ahhoz, hogy megbirkózzanak a válsághelyzetekkel. Egyúttal pedig arra van szükség, hogy valamennyi polgár kivegye a részét az adóterhekből".
Trump elnök annak idején dicsekedett is azzal, hogy 16 éve nem fizet adót. Bukását követően az adóhivatal neki is kínos kérdéseket tehet fel.
