Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A miniszter egy gyár miatt ment ilyen messzire, amit a Mol épít meg.
Új korszak kezdődött a nyitott magyar gazdaság történetében azzal, hogy megjelentek olyan magyar nagyvállalatok, amelyek külföldön képesek jelentős és versenyképes beruházást végrehajtani – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mol és a Pannon Egyetem által kifejlesztett technológián alapuló gumibitumengyár építésének keddi megnyitásán Nyizsnyekamszk város közelében.
„Magyarország mindig is nyitott gazdasággal rendelkezett, de ez azt jelentette, hogy a külföldről Magyarországra érkező beruházások nagy jelentőséggel bírtak. Mostanra azonban új korszak kezdődött azzal, hogy vannak olyan magyar vállalatok, olyan regionális multik, amelyek külföldön jelentős és versenyképes beruházást tudnak végrehajtani” – mondta a tárcavezető, aki szerint „a legnagyobb és legerősebb ilyen magyar multi a Mol”.
Szijjártó emlékeztetett rá, hogy a Mol már jelen van Oroszországban, ahol napi 4,5 ezer hordó olajat termel ki. Elmondta, hogy Tatárföld különleges szerepet tölt be a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban; a régió második az oroszországi régiók közül a Magyarországgal folytatott kereskedelem nagyságát tekintve, amely az első negyedévben 100 millió dollárral nőtt.
Az eseményen Rusztam Minnyihanov, a Tatár Köztársaság elnöke arról számolt be, hogy a Tatneft, a Taneco és Mol Group összefogásában 2023 első felében befejezendő beruházás kapacitása évi 25 ezer tonna lesz, amely Tatárföld igényeinek egyötödét fogja fedezni. Közölte, hogy a Mol technológiája alapján gyártott gumibitumennel borított út hő- és kopásállósága kiválónak bizonyult a kétéves próbán.
A 4 milliárd forint értékű, a Tatneft-leányvállalat Taneco telephelyén megvalósítandó beruházáshoz a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.