szerző:
Serdült Viktória-Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.

Nagyon úgy tűnik, ezúttal valóban túllőtt a célon Orbán Viktor a rendeleti kormányzással, majd az azt követő törvényjavaslatokkal. A magyar kormány számára eddig sem voltak ismeretlenek a nemzetközi kritikák, de ami kedd délután óta történik, arra talán még Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár sem volt felkészülve.

Miután kiderült, hogy az Országgyűlés kétharmados Fidesz-többséggel elfogadta a felhatalmazási törvényt, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azzal a lendülettel egy salátatörvényt is benyújtott a parlamentnek – hiába vonták vissza később a polgármesterek jogköreit megcsorbító részt – számolni sem lehet, hányan szólaltak fel ellene a nemzetközi színtéren.

Nagy különbség viszont, hogy a magyar miniszterelnök most olyan ellenzőket is kapott, akiktől ő sem várt volna ennyire egyenes beszédet.

Ursula von der Leyen
©
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig leginkább kompromisszumkészségéről volt híres, szerdai sajtótájékoztatóján azonban már név szerint említette Magyarországot:

Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt

– mondta a német politikus.

Az Európai Parlament – amely már korábban megindította a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben – szintén akcióba lendült. A parlamenti képviselőcsoportok vezetői nemcsak aggodalmukat fejezték ki a magyarországi történések miatt, hanem arra is felkérték David Sassoli EP-elnököt, hogy az álláspontjukat juttassák el az Európai Bizottsághoz. Az Eurológus tudósítása szerint a politikusok azt szeretnék, hogy ezúttal a Bizottság is indítsa meg a saját eljárását.

Várják a csatlakozókat

Ami viszont valóban példa nélküli, az annak a – cikkünk írásakor – 17 uniós tagállamnak a levele, melyben a koronavírus elleni küzdelem jegyében hozott intézkedések vizsgálatára kérik a Bizottságot. Magyarország nevét ebbe ugyan nem írták bele, de a szövegből nem nehéz kitalálni, mely kormányra gondolhattak.

„Mély aggodalommal tölt el minket az, hogy egyes rendkívüli intézkedések a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megsértésének kockázatát hordozzák” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet eredetileg a német, a belga, a dán, a finn, a francia, a görög, az ír, az olasz, a luxemburgi, a holland, a spanyol, a portugál és a svéd kormány írt alá.

A hvg.hu információi szerint a levél körül egy kisebb diplomáciai bonyodalom is kialakult, több uniós tagállam meglepődött, hogy őket nem hívták meg az aláírók közé. Néhány külügyminisztérium ezért a saját kezébe vette az irányítást, és egymás után jelentették be, hogy csatlakoznak a kezdeményezőkhöz: cikkünk írásakor már Lettország, Litvánia, Észtország, sőt a Visegrádi Négyek tagja, Szlovákia is a listán szerepelt.

Stef Blok holland külügyminiszter
©

Nem kizárt, hogy a jövőben tovább fog bővülni a névsor, a holland külügyminisztérium a hvg.hu megkeresésére azt írta:

a kezdeményezés nyitott minden tagállam előtt.

„A közlemény több tagország közös kezdeményezésre született, akik erős jelzést akartak küldeni a jogállamiság fontosságáról a koronavírus-járvány alatt. Bármely tagállamot örömmel látunk, mely támogatja ezt az elképzelést” – írták.

Az aláírók nagy száma azért is lehet különösen kellemetlen Orbán Viktor számára, mert ezúttal nem parlamenti képviselőcsoportokkal, vagy az Európai Néppárttal kell hadakoznia, hanem tagállamokkal, köztük egyik legfontosabb szövetségeseivel, a németekkel is.

©

A magyar kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter kora délután még igyekezett elbagatellizálni a kérdést, Facebook-oldalán azt nehezményezte, hogy Magyarországot nem hívták meg az aláírók közé, majd este 7 előtt a minisztérium bejelentette, Magyarország is csatlakozik az aláírókhoz.

Kovács Zoltán viszont trollkodás helyett politikai boszorkányüldözést és összehangolt sajtó lejárató kampányt emlegetett. Videóüzenetében meghökkentőnek nevezte, hogy miközben Nyugat-Európáról és Dél-Európa néhány országáról egészen döbbenetes képek érkeznek a vírus pusztításának következményeiről, illetve arról, hogy milyen mulasztásokat követtek el az ottani kormányok és szervek, Magyarországot sikerült ismét "megtalálni".

Ursula von der Leyen nyilatkozatára azt mondta,

tipikus példája a politikai kettős mércének, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök semmivel sem élvez több jogot és lehetőséget, mint a francia elnök békekörülmények között.

Kirúgnák Orbánt a Néppártból

Ha ez a sok kritika nem lenne elég, a Fidesz újabb kínos napok elé néz az Európai Néppártban is, ahol eddig megúszta a kizárást, másodszor viszont nagyon rezegni fog a léc.

Donald Tusk
©
Donald Tusk, az EPP elnöke kedden egy interjúban a lengyel és a magyar kormány viselkedésére utalva úgy fogalmazott:

néhány politikus és néhány társadalom úgy viselkedik, mint egy vírus, nem pedig úgy, mint egy oltás.

Alig 24 óra elteltével meg is érkezett a válasz az EPP berkeiből: 13 néppárti tag ismét hivatalosan kezdeményezte a Fidesz kizárását a Néppártból, ami bőven elég ahhoz, hogy a következő politikai gyűlésen ismét napirendre vegyék a kérdést a küldöttek. Ennek kimenetele ugyan sok mindentől függ, de mivel a magyar kormánypárt már eleve fel van függesztve, nem nehéz elképzelni, hogy egy ismételt szavazásnak mi lehet a legvalószínűbb végkifejlete. (Az Euronews hírtelevíziónak egy néppárti forrás viszont azt is mondta, hogy a járvány miatt bizonytalan, mikor tudnak újra összeülni a tagpártok, hogy döntsenek a kérdésben.)

A piac nem felejt

Orbán Viktor ezt minden bizonnyal még meg tudná emészteni, a politikai kritikáknál azonban sokkal súlyosabb következménnyel is számolnia kell: a piac nem fogja sokáig tolerálni a bizonytalan befektetői környezetet. Április 1-én, szerdán a forint euróval szembeni árfolyama utoljára a 2008-as válságban tapasztalt zuhanást produkált, kis híján áttörte a 370-es szintet.

©
A forint gyengélkedése nem volt szokatlan, a koronavírus-járvány és annak a gazdasági hatásai miatt minden befektető euróba, dollárba vagy frankba menekíti a pénzét. A magyar deviza az elmúlt hetekben lényegében együtt mozgott a többi régiós devizával, április 1-én azonban a forint már a zlotyhoz és a cseh koronához képest is mélyrepülésben volt.

Elemzői vélemények szerint ebben szerepet játszhattak a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvény miatti negatív nemzetközi visszhangok is. Zsiday Viktor befektetési elemző szerint úgy tekintenek erre, mint amikor Palpatine szenátor a klónháborús válságot kihasználva magához ragadta a hatalmat. A narratíva szerint Orbán Viktor a vírusválságot kihasználva örökké tartó diktatúrává változtatja Magyarországot.

„Habár a parlamenti kétharmad birtokában eddig is azt tett, amit akart, szerintem ennek sok alapja nincs, de ez lényegtelen” – jegyzi meg Zsiday. Ha hirtelen sok külföldi befektető gondolja azt, hogy Magyarországon diktatórikus rendszernek ágyaznak meg a válság örve alatt, akkor e szerint fognak cselekedni, és elkezdik kivonni a tőkét, ami elkerülhetetlenül a forint gyengüléséhez vezet – véli.

A magyar gazdaság, és azon belül a forint befektetői megítélésén az sem segít, hogy a kormány eddig nem tett (és be sem jelentett konkrét) jelentős lépéseket a kibontakozó gazdasági válság kezelésére. Egyes szektorok járulék- és adóelengedéseket kaptak, eddig az egyetlen jelentős intézkedés a hitelmoratórium, de azt a jegybank kezdeményezte, terhét a pénzintézetek és a jegybank viselik. A miniszterelnök azt ígérte, a „történelmi” léptékű mentőcsomagot egyben, április 6-7-én mutatják be.

Minden Orbánon múlik

Még nem tudni, hogy Orbán végleg elszigetelődik-e a nemzetközi színtéren. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója úgy gondolja: a jövőbeli nemzetközi reakciók és azok súlyossága attól függ majd, a miniszterelnök a gyakorlatban mihez kezd a felhatalmazási törvény adta jogkörével.

A félelmek már a törvény hétfői elfogadásánál megjelentek, de ha az abban foglalt lehetőségeket a gyakorlati intézkedések is elkezdik alátámasztani, vagyis a kormány a járványhelyzetet a saját egyéb hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak hirtelen gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek – mondta a hvg.hu-nak az elemző.

Szavazás a kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án
©

Pontosan ez történt kedden, amikor kiderült, hogy törvényjavaslattal korlátoznák a polgármesterek hatásköreit, tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit, vagy eltörölnék a városligeti változtatási tilalmat. Ezzel bizonytalan üzleti és politikai klímát hoztak létre, amire már a gazdasági szereplők is elkezdtek reagálni. Bíró-Nagy András szintén példának hozta fel a forint árfolyamának mélyrepülését, ami egybehangzó vélemények szerint a nemzetközi piac és a befektetők véleményét tükrözte, és komoly politikai üzenetnek nevezte az európai uniós tagállamok levelét is.

Azt Bíró-Nagy András szerint egyelőre nehéz látni, milyen eszközök lehetnek az Európai Unió kezében, hiszen eddig sem voltak túlságosan felfegyverkezve. Felmerülhet viszont szerinte is a Fidesz valós kizárása az Európai Néppártból, főleg, ha a németek leveszik a kezüket Orbánról, de a vitatott intézkedések az uniós költségvetési tárgyalásokon is visszaüthetnek.

Kérdéses az is, hogy egy-egy erősebb kritika milyen hatással lehet majd Orbánra. Az elemző úgy látja, hogy a polgármesteri jogköröket megcsorbító törvényjavaslat visszavonása sem volt véletlen:

„Biztos vagyok benne, hogy sem saját polgármestereiktől, sem pedig külföldről nem kaptak érte vállveregetést” – tette hozzá.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dobszay János hvg360

A járvány hozta el Orbán Viktornak azt, amire mindig is vágyott

A kormányt eddig sem gátolta semmi az intézkedéseiben, de a felhatalmazási törvénnyel a miniszterelnök egyik régi álma teljesült. Az időkorlát nélküli politikai teljhatalom birtokában Orbán most már kedvére eltrükközgethet akár a következő parlamenti választásig.