Nem tisztességes, hogy a mostani választási kampányban nem téma a Brexit, pedig erről mindenképp beszélni kell – erről írt a The Guardian, amely szerint Nagy-Britannia problémáinak jó részét az okozza, hogy a szigetország kilépett az Európai Unióból.

Keir Starmer, a Munkáspárt vezére azonban a jelek szerint nem olvas The Guardiant: a politikus kedd este, választási kampánykörútja keretében az Airbus repülőgépgyártó konzorcium angliai gyártóközpontjában arról beszélt: a szabad mozgás addig volt lehetséges, ameddig Nagy-Britannia az Unió tagja volt, „de ez már megszűnt, és nem lépünk vissza [az EU-ba]”.

Starmer szerint nem indokolt arról beszélni, hogy Nagy-Britannia visszatér az Európai Unióba, hiszen „erről volt egy népszavazás 2016-ban, és annak lett egy eredménye”.

A brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 50 százalékot alig meghaladó többségbe. Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A Munkáspárt, amely most is esélyes, nem véletlenül nem tűzte zászlajára a Brexitet: a brit közvélemény ma is igen megosztott az uniós tagsággal kapcsolatban. Míg London elvetette a Brexitet, és főpolgármestere ma is kiáll az Európai Unió mellett, a vidék továbbra is szkeptikus, a kiválás pedig nem sok jót hozott Nagy-Britanniának. A konzervatívok és a közvélemény különösen nagyot csalódott Donald Trump ígéreteiben: az USA akkori elnöke a Buckingham-palotában beszélt arról, hogy remek kereskedelmi egyezmény várja a briteket, amint kilép az Európai Unióból, de ebből az égvilágon semmi sem lett.

Lord Heseltine viszont így beszélt a Brexitről: „Ez nem tisztességes választási kampány, hiszen mindkét fél hallgat arról, hogy a gazdasági gondok legfőbb oka a Brexit.” Lord Heseltine azok közé a konzervatív politikusok közé tartozott, akik nem helyeselték a kilépést az Európai Unióból.

Vita az adózásról

A konzervatív kormányok ragaszkodtak a neoliberális alapelvekhez, és az adócsökkentést mint mantrát emlegették akkor is, amikor ennek semmilyen feltétele sem állt fenn. Ebbe bukott bele Liz Truss miniszterelnök, aki olyan költségvetést prezentált, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet irányzott elő, és ez felborította volna az egész gazdaságot, a font árfolyamáról már nem is beszélve.

Liz Truss bukása után egykori pénzügyminisztere, Rishi Sunak alakított kormányt, és megpróbálja védelmezni a népszerűtlen politikát. Azzal vádolja a Munkáspártot, hogy „adóbombát készít elő”. Miről van szó? John Smith, a Munkáspárt árnyék-pénzügyminisztere mérsékelt adóemelést javasol, hogy ellensúlyozni lehessen a költségvetési hiányt.