Nem csak a csúcsfutball jövőjét változtathatja meg alapjaiban az a hétfőn kezdődő tárgyalás, amely az angol bajnokság, a Premier League vádjai nyomán indult a liga elmúlt másfél évtizedenék legsikeresebb csapatával, a Manchester Cityvel szemben. A döntés azt is meghatározza, milyen fény vetül a 2008-ban az Egyesült Arab Emírségek uralkodói családjának tagja, az ország jelenlegi alelnöke, Manszúr sejk, teljes nevén Manszúr bin Zájed Ál Nahján által felvásárolt északnyugat-angliai csapat elmúlt években elért eredményeire.

Ezekből az eredményekből volt bőven: az öbölországbeli háttérrel felfuttatott futballprojekt tavaly, a Manchester City Bajnokok Ligája-győzelmével és triplázásával (a BL mellett a PL-t és az angol kupát is behúzták) teljesedett be, de a felvásárlás óta összesen 8 bajnoki, 3 kupa- és 6 ligakupa-győzelem, 4 angol és 1 európai szuperkupa, valamint egy klub-vb-cím is összejött az égszínkék mezes manchesterieknek. A kritikusok szerint a valódi célt nem a pályán elért sikerek jelentik, hanem az, hogy javítsák az Egyesült Arab Emirségek nemzetközi megítélését, amely az emberi jogsértések miatt nem épp a legkedvezőbb: az országban nincsenek demokratikus intézmények, az uralkodói család kritikusait hosszú évekre börtönbe zárják, a vendégmunkásokat embertelen körülmények között, néha szó szerint halálra dolgoztatják az ENSZ jelentése szerint.

A Manchester City Etihad stadionja

AFP

Vád 115 pontban

A Manchester Citynek 115 vádpont miatt kell felelnie, amelyek a 2009-2010-es szezontól egészen a közelmúltig nyúló vélt szabálysértésekre vonatkoznak. A PL listája az alábbi pontokból áll:

• 9 Premier League szezonon keresztül, vagyis 2009 és 2018 között 54 alkalommal pontatlan pénzügyi információkat szolgáltattak
• ugyanezen időszak alatt 14-szer pontatlan adatokat szolgáltattak a játékosoknak és edzőknek nyújtott kifizetésekről
• 2013 és 2018 között 5 alkalommal megszegték az UEFA pénzügyi fair-play (FFP) szabályzatát
• 2015 és 2018 között 7 alkalommal megszegték a Premier League profitabilitási és fenntarthatósági szabályzatát (PSR)
• 35-ször nem működtek együtt a PL 2018 decembere óta folytatott vizsgálatával

Hiába adná magát a párhuzam két másik PL-csapat, az Everton és a Nottingham Forest előző szezonbeli pontlevonásával, a vádak ott mindkét esetben csupán a PSR-szabályok be nem tartására korlátozódtak, az eredmény pedig így is 6, illetve 4 pont levonása lett. Ez a tény jelenthet aggodalmat a City ügyvédeinek, de a négyszeres bajnoki címvédő hivatalosan eddig az összes vádpontot kitartóan tagadta.

PSR, FFP, OMG

Hogy pontosan mit takarnak a vádak, arról a Der Spiegel nevű német lap 2018-as oknyomozó cikksorozatának köszönhetően van fogalmunk, amely a Manchester City vezetésének kiszivárgott belső levelezéseire hivatkozva állította, hogy a klub tulajdonosa, az Abu Dhabi United Group (ADUG, az említett Manszúr sejk cége) az Emírségek uralkodói családjához kötődő vállalatokon keresztül szponzorációnak rejtve finanszírozza a csapatot, így jövedelmezőbbnek feltüntetve azt a valós pénzügyi helyzeténél.

Erre a két, korábban már említett hárombetűs szabályzat, az FFP és a PSR miatt volt szüksége. Amikor 2008-ban új tulajdonosához került a City, az abu-dzabi elképzelés az volt, hogy végtelen pénzt pumpálnak a csapatba (az egyik kiszivárgott dokumentum szerint csak 2011-ig 1,111 milliárd font, több mint 500 milliárd forint volt ez az összeg, amelyből mindössze 100 millió volt a klub felvásárlása). A szabályozó szervek azonban éppen ezután döntöttek úgy, hogy tudatos költekezésre kell ösztönözni a csapatokat. Az UEFA által 2011-ben bevezetett FFP és a Premier League egy évvel későbbi PSR-ja hivatalosan az “addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” elv betartására próbálták rávenni a csapatokat, azaz arra, hogy bevételeikhez viszonyítva észszerű szinten tartsák a kiadásaikat is. Az intézkedés kritikusai szerint ez egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy fenntartsa a topfoci status quóját, de legalább is olcsóbbá tegye a csúcson maradást a jelenlegi élkluboknak és megakadályozza mások számára a Cityéhez hasonló gyors felemelkedést.

Hogy nem csak arról van szó, hogy a sikereket látva a riválisok keresztül akarták húzni az égszínkék számításokat, az abból a 2010 eleji, a trófeák megszerzése és az új szabályok bevezetése előtt kiszivárgott e-mailből látszik, amelyben a klub vezetői már számolnak a költekezés korlátozásával. A későbbi üzenetekből kiderül az is, hogyan kerülték meg ezeket a korlátozásokat: a csapat szponzorai valójában a feltüntetett összegeknek csak egy részét fizették saját zsebből a Citynek, a többit a klub tulajdonosa, az ADUG utalta át előbb a támogatóknak, akik azt továbbadták a csapatnak.

A levelezésekből gyakorlati példákra is sor kerül: 2013-ban az emírségekbeli Aabar évi 15 millió fontos szerződést kötött a klubbal, ebből 3 millió volt a valós támogatás, 12 pedig a rejtett tulajdonosi tőkebefektetés. Hasonló módon szerződtek a stadion- és mezszponzor Etihad légitársasággal, amely valójában csak 8 millióval támogatta a klubot a feltüntetett 35, majd később 59,5 millió helyett a Spiegel cikke szerint. A papírokon szereplő összegeket ráadásul rugalmasan módosították, egyes esetekben akár visszamenőlegesen is. 

AzEtihad légitársaság egyik repülőgépe Abu- Dzabi repülőterén

AFP / Jakub Porzicky

A bevételek mellett a kiadásokat is kozmetikázták: a Manszúr-korszak első PL-címét szállító olasz tréner, Roberto Mancini a kiszivárgott dokumentumok szerint éves fizetésének csak egy részét kapta a klubtól, 1,45 millió fontot, míg az edzősködéssel párhuzamosan vállalt tanácsadói pozícióért 1,75 milliót kapott az Al-Jazira emírségekbeli focicsapattól.

Az UEFA-nak először 2014-ben szúrt szemet a manchesteri számvitel, a klub akkor végül beleegyezett egy 49 millió fontos (közel 23 milliárd forintos) pénzbüntetés kifizetésébe. Az e-mailek nyilvánosságra kerülését követően azonban újabb vizsgálat indult ellenük, az európai szövetség 2020-ban a Cityt két évre kitiltotta az UEFA-sorozatokból, valamint 25 millió fontos pénzbüntetéssel is sújtotta őket, amiért nem működtek együtt a vizsgálat során. Az angol klub a nemzetközi sportdöntőbíróságnál (CAS) fellebbezett, sikerrel, hiszen az eltiltást visszavonták, igaz, ártatlanságukat nem mondták ki, és a pénzbüntetést sem törölték el, csak 8 millió fontra mérsékelték.

Premier League kontra Manchester City

A Premier League vizsgálata ezzel párhuzamosan, 2018-ban kezdődött. Eleinte kevés információ derült ki a részletekről, 2021-ben aztán a PL megvádolta a Cityt azzal, hogy szándékosan késleltetik a nyomozást. A részletes vádlistával végül tavaly állt elő az angol bajnokság, a tárgyalás pedig szeptember 16-án, hétfőn kezdődik egy három tagú független döntőbizottság előtt, amelynek a tagjait a Premier League (nem játékvezetői értelemben vett) bírói testületének elnöke, a sportjog területén elismert Murray Rosen mediátor jelöli ki.

A felek meghallgatása 10 héten át, november végéig tart, a bizottság ezt követően pedig elvonul, hogy mérlegelje az érveket, és várhatóan jövő tavasszal hoz döntést. Amennyiben megalapozottnak találják a Cityvel szembeni vádakat, a PL szabályzata szerint a csapatra sokféle büntetés várhat. Számukra szerencsés esetben megúszhatják pénzbírsággal, amely legfeljebb apró kényelmetlenséget jelentene Manszúrék számára. Szóba kerülhet a pontlevonás, amelyre a közelmúltból van már precedens is. A bajnoki címvédő bűnlajstroma a vádak szerint jóval súlyosabb, mint az Evertoné vagy a Nottinghamé, így valószínűleg egy ilyen büntetés a 30-40 pontos nagyságrendtől kezdődne, amely azt jelentené, hogy Guardioláék kénytelenek lennének lemondani az idei bajnoki címről, sőt jó eséllyel a jövő évi BL-szereplésről, de akár még egy kiesést jelentő pontlevonás sem elképzelhetetlen. Elméletileg súlyosabb büntetést jelentene az, ha kizárnák a csapatot a Premier League-ből, a gyakorlati eredménye viszont minden bizonnyal ennek a szankciónak is az lenne, hogy a következő szezont az angol másodosztályban, a Championshipben kezdhetné meg az együttes. A telhetetlen rivális rajongók pedig abban bíznak, hogy azokat a címeket is elveszik az elmúlt évtizedet uraló manchesteriektől, amelyeket a szabálysértések évei alatt halmozott fel az égszínkék mezes együttes, erre azonban igencsak csekély esély mutatkozik.

A Premier League-en nagy a nyomás, hogy kellő szigorral lépjen fel a bajnokság szabályait felrúgókkal szemben, különös tekintettel arra, hogy a kiscsapatok ellen már bizonyította, hogy képes vasököllel odacsapni. Most azonban az egyik legnagyobb klubbal szemben kell ugyanezt megtennie, máskülönben úgy fog tűnni, hogy kivételeznek a Cityvel. Kérdés, hogy a PL-nek érdeke-e bármennyire az, hogy száműzzék a bajnokságból a manchesteri kirakatcsapatot, amely népszerűségben még elmarad az olyan nagymúltú kluboktól, mint a Liverpool vagy a városi rivális United, egyre többen kíváncsiak De Bruyne vagy Haaland játékára.

AFP

Akárhogy is dönt a háromtagú testület, mind a Premier League-nek, mind a Manchester Citynek lehetősége lesz fellebezni, igaz, ezúttal nem a CAS előtt, hiszen a sportdöntőbíróság illetékessége nem terjed ki az Egyesült Királyság területére. Ehelyett egy, a bizottsághoz hasonló módon kijelölt hatfős testület döntene a fellebezés sorsáról, várhatóan a jövő év végéig. Az egyik félnek sem érdeke, hogy még évekig elhúzódjon az eljárás, ezzel összhangban nyilatkozott a manchesteri sikeredző, Pep Guardiola is, aki arról beszélt, hogy remélhetőleg gyorsan véget ér az eljárás. Igaz, az a kimeneteltől függetlenül nem valószínű, hogy a katalán sztártréner túlzottan szorongana az ügy miatt, jelenlegi szerződése ugyanis a szezon végéig szól, és eddig gyanúsan kevés szó esett az esetleges hosszabbításról, amely talán attól is függ majd, hogy milyen eredménnyel zárul az eljárás.