Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A washingtoni szankciók elvben csak az amerikai állampolgárokat tiltják el az üzleteléstől Rogán Antallal, ám a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter érdekeltségeivel akkor is kockázatos lesz kapcsolatokat ápolni, ha az ember nem amerikai állampolgár.
„Arra bátorítjuk azokat, akik üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket” – tette közzé a Facebookon az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalt a Magynickij-törvény alapján szankciós listára tette az amerikai pénzügyminisztérium. A törvény felhatalmazza az amerikai kormányzatot, hogy globálisan szankciókkal sújtsa azokat, akiket az emberi jogok megsértésével, vagy rendszerszintű korrupció kialakításával, illetve fenntartásával lehet megalapozottan gyanúsítani.
A magyar kormány Joe Biden elnök és a távozó amerikai nagykövet, David Pressman bosszújaként értékelte a pénzügyminisztérium lépését, és sokan abban bíznak, hogy majd a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump elsimítja ezt a kellemetlenséget. A Magnyickij-törvény azonban nem így működik: Rogán Antal csak egy hosszas vizsgálat után tudná levetetni magát a listáról, amihez azt is bizonyítania kellene, hogy már nem korrupt.
A szankciók értelmében Rogán minden amerikai területen található érdekeltségét, vagyonát befagyasztják, illetve az amerikai állampolgárok számára megtiltják, hogy a listán szereplőkhöz köthető érdekeltségekkel üzleti kapcsolatban álljanak.
A budapesti nagykövetség a fenti bejegyzésével a Pénzügyminisztérium közleményében szereplő másik kitételre hívta fel a figyelmet, miszerint ez nem csak egy Amerikai Egyesült Államok kontra Rogán Antal felállás, hanem Rogán valamennyi üzletfelét érintheti. Azaz ők is szankciós listára kerülhetnek ezáltal.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
Személyes profiljára posztolt erős véleményt.
Az OTP jól teljesít, de ez nem Magyarországnak köszönhető.