Haiti bűnbandák tagjai, jemeni húszi terrorszervezet vezetői, a csecsen hadúr, Razman Kadirov és a Hasogdzsi-gyilkosság elkövetői is azon a szankciós listán vannak, ahova Rogán Antal is felkerült.
Bár az indiai pihenését töltő Orbán Viktor miniszterelnöktől – aki csak egy csádi fegyveres támadás ügyében jelentkezett hosszú idő után az X-en – a HVG hiába kért reakciót, rajta kívül szinte mindenki arról beszél napok óta, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felkerült az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós listájára. A büntetőintézkedést a Magnyickij-törvény alapján rendelték el, ami alapján a korrupcióban és az emberi jogok megsértésében bűnösnek talált külföldi politikusokat az Egyesült Államok beutazási tilalommal büntethetik.
Rogán Antal a „Glomag”-ként rövidíthető listán a „magyarországi korrupcióban való részvétele miatt” szerepel – legalábbis a távozó amerikai nagykövet, David Pressman bejelentése szerint. Az intézkedés részeként zárolták a miniszter összes olyan vagyonát, amely az Egyesült Államokban, illetve amerikai személyek birtokában van, és azok ellenőrzése alatt áll. Bár ez lehet, csak elvi büntetés, mert a legutolsó vagyonnyilatkozata szerint nincs külföldi érdekeltsége.
A listán egyébként jelenleg 262 személy szerepel és a nevek alapján, olyan nagyágyúkat szankcionál az Egyesült Államok, akikhez képest Rogán Antal – már ha egyáltalán igazak azok a korrupciós megállapítások, ami alapján felkerült – finoman szólva is kispályásnak tűnik.
Egyből ott találunk 17 olyan nevet, akiknek közük volt a Hasogdzsi-gyilkossághoz. Emlékezetes, hogy 2018 őszén tőrbe csalták Isztambulban, amikor a szaúdi vezetéssel kritikus újságíró a főkonzulátusára ment, hogy az esküvőjéhez szükséges papírokat beszerezze. Menyasszonya az épület előtt várta, de Hasogdzsi soha többé nem került elő. A török hatóságok szerint megölték, holttestét pedig feldarabolták és sosem került elő. A halálbrigád tagjai vannak a Glomag-listán.
Hogy ne menjünk messze a térségtől, a húszi terrorszervezet több vezetője is szerepel a szankciós listán. Még 2020-ban döntöttek úgy, hogy Zabin szultánt, Abdul Hakim al-Khaiwanit, Abdul Rahab Jarfant, Motlaq Amer al-Marranit és Qader al-Shamit is a feketelistára teszik. Al-Khaiwani a húszi hírszerzés vezetője és korábban a börtönök vezetőjeként lett ismert az emberi jogok megsértése miatt került a listára. Jarfant és al- Marranit emellett kínzással és jogtalan fogvatartással vádolják, ahogy al-Shamit is. Utóbbinál azt emelte ki az USA, hogy gyerekek kínzásában is részt vállalt.
Zabin szultán, mint a szervezet vezetője került a listára, nála azt emelték ki, hogy nők ellen követett el súlyos bűncselekményeket. Ugyanakkor nála felmerül a gyanú, hogy a listán találunk olyan személyeket is, akik már nem élnek. Az Arab News arról számolt be ugyanis még 2021-ben, hogy Zabin meghalt. A húszik által vezetett Saba hírügynökség szerint „egy gyógyíthatatlan betegségben” halt meg, az Al Arabiya pedig arról számolt be, hogy koronavírus-fertőzés végzett vele. A jemeni terrorszervezet neve gyakran felbukkan a hírekben, miután több rakétatámadás is intéztek Izrael, illetve a vörös-tengeri nemzetközi hajóforgalom ellen, ami miatt több légicsapást is mért az USA és az Egyesült Királyság a húszikra.
Az újságokban szintén gyakran szerepelnek a Haitit káoszba süllyesztő bűnszervezetek, amelyeknek a vezetője egy volt rendőr, Jimmy Chérizier. Őt azzal érdemelte ki a listára kerülést, hogy ő tervezte meg 2018-ban a La Saline-i mészárlást, amikor legalább 71 civilt öltek meg, és több száz házat felgyújtottak. Mióta a Glomag-listára felkerült, a bűnlajstroma alaposan bővült, megszervezte a G9-et, ami nem egy nemzetközi gazdasági tömörülést takar, hanem Haiti 9 legerősebb maffiáját.
Azóta szinte teljesen lerombolták az államot, szinte semmi nem működik és terror alatt tartják az egész országot. Rajta kívül még 9 név szerepel Haitiből, jellemzően a bandavezérek. Kiemelkedő közülük Andre Johnson, akinek a hatalma Chérizierével vetekszik. Általában a szervezett bűnözés vezetői szeretnek az árnyékban tevékenykedni, ám Johnson nem ilyen, ő a közösségi médiában is nagyot fut, Izo néven több rapszámot is készített és a Youtube-on meglehetősen felkapott:
Jelenleg is aktív, két hete újságírókat és rendőröket öletett meg, amikor újranyitott a főváros, Port-au-Prince legnagyobb kórháza és sajtótájékoztatót hívtak össze. Azzal indokolta a mészárlást, hogy nem adott engedélyt az egészségügyi intézmény megnyitására.
Ramzan Kadirovot, a Csecsen Köztársaság vezetőjét szintén a Glomag-listára repített a tevékenysége 2017 végén. Őt is az emberi jogok megsértésével vádolják, de az ő esetében konkrétumot is említett az Egyesült Államok kormánya. Azt rótták fel neki, hogy az erői részt vettek Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki politikus megölésében.
Emellett az USA szerint felelős gyilkosságokért, kínzásokért, amit olyan emberek ellen követtek el, akik az emberi jogokat, szabadságjogokat – például a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás, az egyesülési és gyülekezési szabadság, valamint a tisztességes eljáráshoz és a demokratikus választásokhoz való jogot – próbálták meg gyakorolni, megvédeni vagy előmozdítani. Azt külön kiemelték, hogy az erői elrabolták, megkínozták és megölték a csecsenföldi LMBT-közösség több tagját is. A listán nem csak ő szerepel a kaukázusi térségből, ott van a jobbkeze, Vakhit Usmayev és másik négy csecsenföldi vezető is.
Közép-Európából szlovák, bolgár, szerb és moldovai szankcionáltakat találunk még Rogán Antal mellett. Marián Kocner szlovák nagyvállalkozó azzal került a listára, hogy azzal vádolták, ő rendelte el az újságíró Ján Kuciak és menyasszonya megölését. Ezt nem sikerült ugyan rábizonyítani, de így is kapott 19 évet váltóhamisításért. Bulgáriában egy oligarchát és több társát sújtották szankciókkal.
Vaszil Kroumov Bojkovot és két társág korrupcióért tették a Glomagra, Szerbiából pedig fegyverkereskedőket büntettek így. Érdemes még szót ejteni a moldovai listásunkról, aki a kormánypárt vezetője volt egykor: Vladimir Plahotniuc a vádak szerint részt vett az évszázad lopásában, amikor három bankon keresztül egymilliárd dollárt sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben.
Nyitóképünkön Jimmy Cherizier néhány emberével. Forrás: AFP / Hans Lucas / Antoni Lallican
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
