Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Szektortól függetlenül új dolgozók felvételét tervezi a hazai cégek harmada, de a negyedük leépítéseket fontolgat. Összességében enyhén bővülhet a foglalkoztatottság a második negyedévben a Manpower szerint.
A magyar cégek enyhe létszámnövekedést terveznek 2025 második negyedévére: a következő három hónapban a hazai munkáltatók 33 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 25 százalékuk jelez előre, derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A világ 41 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatott felmérés keretében Magyarországon 547 munkáltatót kérdeztek meg 2025 második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A válaszok alapján szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +8 százalékos átlagos értéket ért el, ami negyedéves szinten 6 százalékpontnyi, míg éves szinten 1 százalékpontnyi csökkenést mutat ugyan, ám továbbra is nettó növekedési kilátásokat tükröz.
Fordulat jöhet a szenvedő autóiparban, a felmérés szerint az itt tevékenykedő vállalatok együttesen immár több munkaerőt terveznek felvenni, mint elbocsátani, és továbbra is pozitív a várakozás az alapanyag- és feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók körében is. A felmérés nem említi, de ezekbe a tervekbe azért még jócskán beleszólhatnak Donald Trump – jelen állás szerint – április másodikán élesedő, autókra és autóalkatrészekre mért importvámjai, melyek a magyar autógyártást sem hagyják érintetlenül.
Bőven az átlag feletti lehet a létszámnövekedés az egészségügy és élettudományok (NFM: +27%) a pénzügy és ingatlan (+23%), a fogyasztói javak és szolgáltatások (+20%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+17%), illetve az információtechnológia (+16%) területein. Átlag körüli lehet a növekedés a logisztika és autóipar (+6%) vállalatainál. Jelentős létszámcsökkenésre lehet ugyanakkor számítani az energia és közmű (-37%), valamint a kommunikációs szolgáltatások (-34%), szegmensekben.
Az ország egyes régiói között is jelentősek lehetnek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai az Észak Alföldön (NFM: +22%), valamint a Közép-Dunántúlon (+19%), valamint Észak-Magyarországon (+13%). A többi régióban az átlagos körüli vagy annál kisebb létszámnövekedésre lehet számítani. A Dél-Dunántúl (-4%) ugyanakkor – lassan már egy éve folyamatosan – negatív kivételnek számít: innen rendszeresen többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerő-felvételt.
Cégméret alapján a mikrovállalkozások a legpesszimistábbak (NFM: -9%), ugyanakkor a középvállalkozások (50-250 fő közötti cégek) és az 1000 fő alatti létszámú nagyvállalatok messze az átlag felett terveznek munkaerő-felvételt (+20% körül).
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.