Moszkva ismét bizonyítja, tárgyalni akar – értékelték a kormánypárti orosz médiumok azt, hogy a Kreml azt javasolja, Ukrajna és Oroszország képviselői június 2-án találkozzanak ismét Isztambulban és kezdjenek valódi tárgyalásokat a több mint három éve tartó válság lezárásáról. A javaslattal csak egy baj van: a kiszivárgott hírek szerint az orosz kompromisszumképesség azt jelenti, hogy a Kreml valamennyi korábbi feltételéhez ragaszkodik, sőt még azt is hangsúlyozza, ha Kijev és az Ukrajnát támogató Nyugat nem fogadja el a moszkvai „béketervet” akkor a jövőben még fájdalmasabb lesznek az orosz feltételek.

A nem hivatalos források szerint a június 2-án ismertetendő feltételek a következőek:

• A Nyugat vállaljon írásbeli kötelezettséget arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább keleti irányba, azaz Ukrajna, Grúzia és Moldova, valamint az esetleg még jelentkezni akaró más volt szovjet tagköztársaság nem léphet be az észak-atlanti katonai tömbbe
• Ukrajna vállaljon örök semlegességet
• A Nyugat oldja fel az Oroszország elleni szankciók jelentős részét
• A nyugati államok szabadítsák fel a befagyasztott, több százmilliárd dolláros külföldi orosz vagyont

A Kreml emellett ragaszkodik ahhoz, hogy megszerezze az ellenőrzést az egyelőre csak részben elfoglalt kelet-ukrajnai megyék, azaz Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck fölött. „Putyin a területi kérdésekben az utóbbi hetekben megkeményítette az álláspontját” – állítják moszkvai források, ami arra utalhat, hogy az újabb cél az, hogy Harkivot és térségét valamint Odesszát is megszerezzék maguknak.

Vlagyimir Putyin

AFP / Pool / Grigorij Sziszojev

Miközben Moszkva továbbra is tárgyalókészségét hangoztatja, a több mint három éve tartó háború egyik legnagyobb offenzívájára készül. A támadás több irányból indulhat meg, az egyik célpont az északkelet-ukrajnai Szumi lehet, itt az orosz hadsereg több mint ötvenezer katonát vont össze és a támadásra készülők között több elitalakulat is található. Ukrán források szerint Szumi térségében az oroszok legalább tíz kilométer mélyen akarnak benyomulni Ukrajna területére, az oroszok egy ütközőövezet létrehozásával meg akarják akadályozni, hogy az ukrán erők egy olyan újabb támadást indítsanak Oroszország ellen, amellyel tavaly Kurszk környékén közel ezer négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá.  

A donyecki fronton is várható támadás, itt Pokrovszk és Kramatorszk lehet a célpont, ha ez a két város elesik, akkor veszélybe kerülnek a közelben lévő egyéb városok és falvak is, ami újabb tömeges menekülthullámot indíthat el. Ezen a frontszakaszon az utóbbi hetekben komoly tüzérségi akciókat hajtott végre az orosz haderő, és valószínűleg a tervezett offenzívával áll kapcsolatban az, hogy májusban az orosz légierő több, minden korábbinál súlyosabb drón- és rakétahullámot indított az ukrajnai célpontok ellen. A légitámadások következménye az lehet, hogy az ukrán védelem kifogy a légi eszközök megsemmisítésére alkalmas fegyverekből, így védtelen marad egy átfogó offenzíva esetén. Bár az ukrán vezetés arról beszél, megtette a szükséges óvintézkedéseket, az oroszok annyi katonát vontak össze, hogy komoly feladat lesz visszaverni a támadást.  

Ukrajna egyelőre nem adott választ a most elhangzott orosz javaslatra, ám korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, kész bármilyen formában egyeztetéseket kezdeni Moszkva képviselőivel. Ukrajna – Donald Trump amerikai elnökkel és a nyugati országok vezetőivel együtt – azt hangsúlyozza, a legfontosabb feladat az lenne, hogy a két szembenálló fél megegyezzen egy legalább harminc napos tűzszünetről. Az oroszok erre nem hajlandók, ám ezt nem ismerik el, elemzők szerint a mostani tárgyalási kezdeményezés is az időhúzást szolgálja és azt, hogy amíg lehetségesek a tárgyalások, a nyugatiak ne vezessenek be újabb, még komolyabb szankciókat az agresszor ellen.

Donald Trump

AFP / Saul Loeb

Közben Trump folyamatosan változtatja álláspontját, ám úgy tűnik, hogy az utóbbi napokban inkább Putyint támadja, nem pedig a korábbi fő célpontot, Zelenszkijt. A másik változás az, hogy az amerikai elnök és több tanácsadója az utóbbi napokban többször utalt arra, hogy az USA kivonul a közvetítésből. Az egyik magyarázat szerint az USA más, ugyancsak fontos kérdésekkel is foglalkozni akar, a másik szerint azért vonulhat vissza Washington, mert a rendezésről a két fél közvetlen tárgyalásain kell megegyezni. „A Putyinnal folytatott múlt hétfői telefonbeszélgetés után véget ért a Trump-féle félrevezetősdi. Ez abból állt, hogy az elnök úgy tett, mintha megpróbálna egy olyan tervet kidolgozni, amelyet mindkét fél elfogadhat. A valóság azonban az, hogy Trump Ukrajnát megpróbálta komoly engedményekre kényszeríteni, miközben segítette Putyint céljai elérésében” – vélekedett Philips O’Brian, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora.   

Ez pedig azt jelenti, hogy miközben Trump verbálisan keménykedik Putyinnal – a napokban olyan őrültnek is nevezte, aki halomra gyilkolja az embereket –, nem valószínű, hogy teljes mértékben beváltja azon fenyegetéseit, melyek szerint minden korábbinál súlyosabb szankciókkal sújtja Oroszországot – és az orosz olajat vásárló államokat, köztük Magyarországot –, ha Moszkva nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra.

Az ukrán hadsereg helyzetét javítaná, ha Németország az akár 500 kilométeres hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőkből is adna Ukrajnának. Friedrich Merz német kancellár – amíg ellenzékben volt – támogatta a hatékony fegyver átadását, ám az utóbbi hetekben nem beszélt a Taurusokról. A háttérben az állhat, hogy koalíciós partnere, az egykori kancellár, Olaf Scholz nevével fémjelzett Német Szociáldemokrata Párt ellenzi az ügyletet, így a Taurus-vita miatt feszültség alakulhat ki az egyébként sem túl stabil koalícióban.

Merz a Taurusok helyett inkább arról beszélt, hogy Németország feloldott minden olyan korlátozást, amely a Németországtól kapott eszközök bevetésére vonatkozott. Ennek értelmében Ukrajna az Oroszország területén lévő célpontokat is támadhatja a német robotrepülőkkel, igaz ezek hatótávolság nem haladja meg a 300 kilométert.

Az orosz propaganda „nagyágyúi” is igyekeznek elriasztani Németországot a Taurusok átadásától: Dmitrij Medvegyev egykori kormány- majd államfő arról beszélt, Németország a harmadik világháború kitörését kockáztatja, s ebben a háborúban Moszkva minden eszközt kész lenne bevetni. Az atomháborúval rendszeresen fenyegetőző Medvegyevnél is nyíltabban fogalmazott Margarita Szimonjan, az RT nevű orosz állami propagandatelevízió vezetője. „A moszkvai irodákban arról beszélnek, hogy amennyiben a német katonák német fegyverekkel lövik Moszkvát – a Taurus átadása csak ezt jelentheti, hiszen az ukránok nem tudják maguk működtetni ezt a fegyverrendszert –, akkor nem marad hátra, hogy mi is lőjük Berlint” – írta Szimonjan.