Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Donald Trump hétfőn jelentette be, hogy a továbbiakban a NATO-szövetségesek finanszírozzák Ukrajna légvédelmi rendszereinek és egyéb fegyvereinek beszerzését. Ez magyarul azt jelenti, hogy a fegyvereket Európa az USA-tól fogja megvásárolni Kijevnek.
Bár több európai állam kedvezően reagált az elképzelésre, a németek kötésig bele is álltak, Friedrich Merz kancellár maga jelentette be, hogy országa döntő szerepet kíván vinni a NATO és az USA között kötött fegyverüzletben.
A Reuters szerint támogatásáról biztosította az üzletet Dánia, Hollandia, Finnország, Svédország, Norvégia, Kanada és Nagy Britannia is.
Az új trumpi modellel azonban nem mindenki elégedett. A másként gondolkodók vezető hatalma nyilvánvalóan Franciaország, Emmanuel Macron elnök a védelmi kérdésekben Washingtontól hagyományosan különutas francia politikának megfelelően továbbra is az európai védelmi ipar fejlesztését propagálja az amerikai fegyverek vásárlása helyett. Ehhez persze azt is hozzá kell tenni, ahogyan a Politico is megírta francia kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy gazdasági okai is vannak Párizs vonakodásának. A francia büdzsét ugyanis enélkül is alaposan megterhelik a saját védelmi kiadások, miközben a kormány éppen kiadáscsökkentéssel próbálja kihúzni a deficitből az államháztartást.
Hasonlóan elutasító álláspontot képvisel az olasz kormány is. A La Stampával az olasz védelmi minisztérium közölte, hogy szóba sem került a tárcánál amerikai fegyverek vásárlása.
A lap szerint az olasz kormánynak vannak más eszközei is Ukrajna támogatására (elsősorban logisztikai feladatokat vállalnának, azaz a fegyverek eljuttatásában segítenének) és Trump jóindulatának elnyerésére is. Emellett, ahogyan a franciák esetében, úgy itt is a szűkre szabott költségvetési mozgástér akadályozza a hasonló vállalásokat. Olyannyira, hogy Róma egyetlen amerikai fegyverbeszerzése egy már korábban nyélbeütött F-35-üzlet, ami a következő évtized elején lesz majd esedékes.
Az olasz kormány számára a hágai NATO-csúcson született vállalás is komoly terhet jelent, hiszen a védelmi kiadásai a GDP 2 százalékát sem érték el, így már olyan trükköket is bevetettek, hogy a Szicíliát a félszigettel összekötő híd gigaberuházását is megpróbálják katonai kiadásnak feltüntetni.
Úgyszintén kihagyják az amerikai fegyverbizniszt a csehek is. Mint azt Petr Fiala miniszterelnök kijelentette: „Csehország most más projektekre összpontosítja figyelmét, hogyan segítsen Ukrajnának, például a lőszerbeszerzés által. Ebben a pillanatban ezért nem mérlegeljük, hogy csatlakoznánk ehhez a projekthez.”
