És akkor annyira nincs pénz, hogy a kormány már hitellel kampányol

Rég nem hallottuk már a repülőrajt szót, erre maga Orbán Viktor vette elő azzal, hogy az nem is maradt el, csak január helyett júliusban kezdődött. A kormány kezdi a választás előtti pénzszórást, ennek egy újabb elemeként most épp a cégek számára jön a kedvezményes hitel, sőt, a miniszterelnök óvatosan, konkrétumok nélkül, de a katás adózás lehetőségének bővítését is pedzegette. Elemzőket kérdeztünk a helyzetről, akik abban azért igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy most nincs mozgástér a 2021-2022-eshez hasonló osztogatásra. De így is lehet még némi pénzt kiszórni a következő fél évben. A Költségvetési Tanács is arról írt, hogy már most választási költségvetés van, az eredeti hiánycél szerintük nem tartható.

Ebből a szempontból is érdekes az, hogy megtudtuk, eddig 3328 milliárd forint az államháztartási idei hiánya. És persze az egyik legfontosabb részlet: elkezdődött a hitelminősítők év végi értékelési köre, elsőként a Standard & Poor’s mondott véleményt a magyar gazdaságról. Az ítélet nem volt meglepő, csak ahhoz képest rossz, amit az NGM ígért korábban: maradtunk a befektetésre ajánlott kategória legalján, a jövőbeli leminősítésre utaló negatív kilátással. Igaz, az általunk megkérdezett elemzők szerint a bóvli azért nem fenyeget a közeli jövőben.

Az egymást követő harmadik hónapban is 4,3 százalékos volt az infláció. Mindez úgy jött össze, hogy az élelmiszerárak kicsit húzták csak felfelé az átlagot, a benzin pedig még lefelé is vitte, de a szolgáltató szektor 5,9 százalékkal drágult, a gáznál pedig a furcsa magyar módszertannal mért a KSH egy 23,4 százalékos áremelkedést. (Az NGM úgy kommentálta mindezt, hogy a Tisza Párt a profithajhász multik pártján áll. Tényleg így.) A lakásárak nem képezik részét az inflációnak, de így is fontos: országosan 16,8, Budapesten 22,1 százalékkal nőtt az átlagos ingatlanár.

Horváth Szabolcs

A hét többi fontos statisztikájából kiderült, hogy a járműgyártás megzuhant augusztusban, magával rántva a teljes ipart, amely 7,3 százalékot esett vissza, a 2021-es szint 92 százalékát sem éri el. A kiskereskedelmi forgalom ugyanekkor 2,4 százalékkal nőtt, ami nem rossz, de azért elmarad attól, amit vártak.

Magyarországon az volt a hét legnagyobb híre, hogy Krasznahorkai László megkapta az irodalmi Nobel-díjat, de a világ a leginkább azt várta a Nobel kapcsán, mi lesz a békedíj sorsa. 2025 tökéletes összegzéseként egy teljesen komoly hír volt az, hogy a norvég politikusok készültek, milyen reakció várható, ha nem Donald Trump kapja meg a béke-Nobelt – végül tényleg nem ő kapta, hanem a venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado.

Trump most talán tényleg letett valamit az asztalra, a gázai tűzszünet rég nem látott előrelépés, de persze sok időre van még szükség, hogy lássuk, lesz-e ebből béke. Az amerikai elnök hazai pályán már nem ennyire pozitív fényben jelenik meg, az ellenzéki vezetésű városok és a New York-i főügyész elleni hadjárattal sem szerez magának új rajongókat. A gazdaságban pedig most a tőzsdét próbálja a saját képére formálni: elérné, hogy töröljék el a negyedéves jelentések kiadásának szabályát. Ez lehet jó hír is, legalábbis azok szerint, akik úgy érzik, hogy visszafogja a hosszú távú tervezést, hogy minden három hónapban meg kell felelni a befektetők elvárásainak, de az átláthatóságot is ronthatja.

A hét képe: megkóstoltuk Rácz Jenő sztárséf fekete fokhagymás mekis hamburgerét

HVG

Elkészült a 2024-es zárszámadás, így nyilvános lett, hogy a tervezett 2500 helyett 3950 milliárd forint hiányt sikerült összehozni, ezzel párhuzamosan az államadósság jelentősen nőtt. A gazdaságunk a várt 4 helyett 0,6 százalékkal nőtt, de legalább drágult. Ez a kormány szempontjából azért volt elfogadható, mert a minimális reálgazdasági növekedés mellett csak az áremelkedés akadályozta meg, hogy a GDP-arányos mutatók még rosszabbak legyenek.

Ami pozitívum, az az átlagkereset várakozáson felüli növekedése, és ezzel függ össze az is, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai nem 3,2, hanem 6 százalékkal nőttek. A legfontosabb előrejelzéseket pedig ahogy a korábbi években szinte állandóan, úgy ezúttal sem találta el a kormány.

Gondolták volna, hogy a Békemenet nevet egész mostanáig nem védették le? A szervezőknek, akik 2012 óta tartják a kormánypárti felvonulásokat, idén jutott csak eszükbe jogi védelmet kérni az elnevezésre, de az eljárás még tart. Gyorsított eljárásban lezavarták viszont a Digitális Polgári Kör kifejezés bejegyeztetését.

Nem volt ennyire sima ügy az Árad a Tisza szlogen levédetése: azt egy hiánypótlás és több, mint nyolc hónap átfutási idő után kapta meg jogilag is sajátjának a Tisza Párt – igaz, azért is húzódott eddig, mert a párt nevével és logójával együtt számos kategóriában egyszerre intézték a bejegyzést.

Szélerőművek építésére készülnek Komárom-Esztergom megyében, pedig ilyen projektekkel nem voltunk elhalmozva mostanában. De az új erőművek építői Tiborcz István üzleti köreibe tartoznak, így máris nincs annyi baja a NER-nek a szélkerekekkel. Az is könnyen lehet, hogy a megtermelt áram vevője az akkuiparnak beszállító kínai gyár lesz.

Reviczky Zsolt

A főváros körül induló geotermikus projektek kezelését pedig egyetlen szereplőre bízzák, így aki ezután szállna be a nagy potenciállal rendelkező piacra, annak nehéz dolga lesz. Azok, akik eddig megszerezték vagy kérelmezték az engedélyt, hátradőlhetnek, közöttük feltűnően sok a kormányzattal jól kapcsolatot ápoló cég.

Idén is megtartották a Budapest Economic Forum konferenciát. A nyitó beszéddel Nagy Márton – aki azt is elmagyarázta, hogy a lakosság alapvetően jól érzi magát – egy kisebb zuhanásba küldte a forintot, amikor a túl magas kamatokról kezdett beszélni. Banai Ádám, az MNB ügyvezetője üzent a kormánynak is az új támogatott hitelek kapcsán: a kiszámíthatóság még fontosabb volna, mint az olcsó hitel.

Nagy Márton a Budapest Economic Forumon

Fazekas István

A cégvezetők közül Hernádi Zsolt, a Mol vezére Shakespeare-t idézve beszélt arról, hogy nem tudunk leválni az orosz olajról, Csányi Péter OTP-vezérigazgató azt emelte ki, hogy a kormány akkora terheket rak a bankokra, hogy a szektor az elmúlt 15 év közül kettőben érte el az elvárt profitszintet. A nagyvállalati vezetők kerekasztalán elhangzott a kérdés, ki mit kérne Orbán Viktortól: a válaszok között szerepelt oktatási reform, elbeszélgetés a felcsúti focistákkal, vagy épp egy kör kimaradás a következő adag különadóból. Az energetikai vállalatok vezetői pedig arról beszéltek, hogy a vállalati tudatossággal lehetne még többet spórolni a rezsiárakon, a számlákban pedig lehet, hogy a molekula olcsóbb lesz, de a rendszerhasználati díj nem.

Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila