A sikerről alkotott elképzeléseinket nem érdemes mások véleményére alapozni. Rebecca Seal újságíró azt mutatja be, hogy egy szabadúszónak miért nem bölcs dolog másokhoz hasonlítgatni magát a közösségi média gondosan megkomponált világában.
Tim Harford oknyomozó közgazdász gondolatai arról, milyen technikával kelthetjük fel az emberek érdeklődését bizonyos témák iránt, ezzel is segítve a megértést.
Amikor egyedül dolgozunk, a vállalkozásunkban minden és mindenki mi vagyunk egy személyben – legalábbis az elején. Mi leszünk a marketingigazgató, a közösségimédia-menedzser, a könyvelő és az adótanácsadó, sőt sokszor az is, aki megveszi a nyomtatóba a tintapatront. Nehéz ezt a sok feladatot egy személyben elvégezni – és még nehezebb mindet jól is csinálni.
A kiskamaszok számára alapvető fontosságú, hogy társaik elfogadják őket, és népszerűek legyenek. Gyerekünk is keresi a társaságot, az új barátokat, az általa birtokolt tárgyak pedig elősegíthetik a csoporthoz tartozás érzését. Mit tehetünk, ha gyerekünk arra panaszkodik, hogy már ciki a régi telefonja?
Akinek egyszer megadatott a lehetőség, hogy függetlenül vagy rugalmasan dolgozzon, annak nemigen akaródzik visszatérni a munkavégzés hagyományosabb formáihoz. Részlet Rebecca Seal Hogyan dolgozzunk otthonról (és maradjunk mégis normálisak)? című könyvéből.
Vezetőként olyan problémákkal is találkozhatunk, amelyekre nincs válasz. Fókuszáljunk ezért arra, amit megtehetünk - javasolja Moriba Jah asztrodinamikus.
A tévés vetélkedőben bizonyító, Watson néven elhíresült számítógép az orvostudományban egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Fejlesztéséhez többek között magasan képzett emberi tanítókra lenne szükség, akik hajlandók akár éveket a gép betanítására áldozni - mutat rá Hannah Fry matematikus Emberek és gépek című könyvében. Részlet.
„Bízzatok magatokban! Többet tudtok, mint gondolnátok” - mondta egykor Benjamin Spock amerikai gyermekorvos és szakíró. Az alábbiakban Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Játék dán módra című könyvéből közlünk egy részletet.
A kokainalkaloidot 1855-ben izolálta egy német vegyész, a nyugati orvosok pedig buzgón igyekeztek kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Köztük volt az akkor még alig ismert Sigmund Freud is, aki épp a kokain segítségével igyekezett nevet és pénzt szerezni magának. Részlet A Freud - Az ember a pszichoanalízis mögött című könyvből.
Albert Einstein nem érezte úgy, hogy a tudomány és a vallás szükségképpen ellentmondana egymásnak. Élete során számtalanszor próbáltak kihúzni belőle egyszavas választ arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, de ennél mindig szofisztikáltabb válaszokat adott.
Egy olyan területen, ahol az orvosok évtizedek óta keresik a választ a kérdésre: miért válik az egyik abnormális mintázat veszélyesebbé, mint a másik, egy friss szemmel érkező algoritmus sokat segíthet - véli Hannah Fry matematikus. Részlet az Emberek és gépek című könyvből.
Amikor elképzeljük az idegen bolygókon kialakult életet, valójában az általunk ismert életre gondolunk. De nem lehet a célunk csak az, hogy önmagunk egy változatát találjuk meg, mert így elszalaszthatunk valami egészen mást - figyelmeztet Sara Seager asztrofizikus. Részlet A világegyetem legapróbb fényei című könyvből.
A már sokszor tálalt alapigazságokat érdemes újra és újra, a lehető legtöbb oldalról alaposan szemügyre venni – javasolja Rutger Bregman holland történész-író. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus könyvajánlója.
Az ember magától értetődően felismeri, mi van egy-egy képen, de elmagyarázni egy gépnek, hogyan csináljuk, egyszerűen elképzelhetetlen feladatnak látszott. A feladatban a neurális hálózatok segíthetnek, amelyek működését Hannah Fry matematikus mutatja be közérthető módon az Emberek és gépek című könyvében. Részlet.
A kézműves tonikszirupok felfedezése a legizgalmasabb esemény, ami a gin világát az utóbbi évtizedben felkavarta. Cikkünkben Aaron Knoll Gin című könyvéből mutatunk be egy receptet.
Lépjünk ki a véleménybuborékunkból - javasolják TED-es előadásukban Joan Blades és John Gable.
Folyton azt sulykolják belénk, hogy spóroljunk a nyugdíjaséveinkre. Bár egyesek valóban nem tesznek félre elég pénzt öregkorukra, bizonyos közgazdászok arra figyelmeztetnek: a pénzügyi szektor nyomásának hatására túlzásba visszük a spórolást.
Az újságok női rovatai, a színes magazinok, a csak női munkákat publikáló kiadók mind-mind olyan részei a médiának, ahol a tartalmat nőkre szabják. Miért van szükség ezekre a cikkekre, könyvekre és történetekre? A választ a 20. század legnagyobb feministái fogják megadni, de a megértést segíti a sokszínű modern média is.
A Deep Blue győzelme a híres sakknagymester fölött azt is példázza, hogy az algoritmusok ereje nem csupán a programkódjukba írt sorokból ered - mutat rá Hannah Fry matematikus az Emberek és gépek című könyvben.
Miben áll a történetek hatása, befolyása? Miért van az, hogy az emberek a magukról és a társaikról szóló információkat leginkább sztorik formájában szeretik megosztani? Hogyan tudnak a narratívák érzelmeket – például félelmet - ébreszteni úgy, hogy magát a félelmet kiváltó ingert nem kell személyesen megtapasztalni? Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus gondolatai Robert Shiller Narratív közgazdaságtan című könyvéről.
