Az idei évben nem volt jelentősebb trendváltozás az ingatlanpiacon. Bár az év elején tapasztalható, főleg a megszorító intézkedések miatti keresletcsökkenés a tavaszi hónapokban mérséklődött, a piacon mind a használt, mind pedig az újépítésű lakásokból túlkínálat van. Az árak szinte csak az új lakások esetében emelkedtek kisebb mértékben. Annál több érdekességet szolgáltattak a piaccal kapcsolatos különféle tervezetek és hírek – különösen az ingatlanadó kérdése – amely úgy tűnik, a közlejövőben mégsem kerül bevezetésre.
Maradnak a kedvencek
A használt lakások piacán a kínálatban szereplő nagy mennyiségű ingatlan miatt az árak alig változtak, jellemzően stagnáltak. Kivételt ez alól csak néhány frekventált terület jelent a belvárosban vagy közvetlen közelében. A kormányzati negyed helyszínének kiválasztása után a XIII. kerület érintett részein az eladók megpróbáltak 10−20 százalékos prémiumot beépíteni a kínált ingatlanok áraiba, ez azonban egybehangzó piaci vélemények szerint a legritkább esetben találkozott valós kereslettel − derül ki a Duna House tanulmányából. Így az épülő beruházás közvetlen közelében várt árboom egyelőre elmaradt, bár némi élénkülés tapasztalható. A fővárosi ingatlanpiac „divattérképe” azonban nem rendeződött át, továbbra is a XIV., XIII., XI. és III. kerületek iránt a legnagyobb az érdeklődés, de viszonylag keresettnek számítanak a belvárosi használt lakások is.
Az árat továbbra is az adott ingatlan elhelyezkedése határozza meg − még mindig az exkluzívabbnak számító budai kerületek négyzetméterárai a legmagasabbak.
Előnyben a panelprogram
A panellakások piacán szintén erős a túlkínálat, azonban az energiaáremelések miatt jövendölt óriási eladási roham – részben az enyhe télnek és tavasznak köszönhetően – elmaradt, bár a nagyobb alapterületű panelek nagyobb számban jelentek meg a piacon. A Duna House tapasztalatai szerint ma már egyre fontosabb szempont egy-egy ház panelprogramban való részvétele, hiszen a felújított házakban található ingatlanok keresettebbek.
Az újépítésű ingatlanok egy részénél az év végén inflációkövető áremelés volt, amellyel párhuzamosan folyamatosan bővülnek a vásárlók igényei is: a garzonlakások utáni kereslet most már kimondhatóan a múlté, a többség inkább a másfél, két, vagy két és fél szobás, nagyobb életteret biztosító ingatlanokat keresi. Fontos szempont lett az erkély vagy terasz megléte, a külön mellékhelyiség, a parkosított környezet, valamint a jó közlekedési kapcsolat is. A vevők jelentős része továbbra is a 10−20 millió forint közötti árkategóriában válogat, azonban erős az érdeklődés a vízparti, a panorámás és a penthouse lakások iránt is. Sok hír szólt az elmúlt hónapokban arról, hogy lassulnak a beruházások ütemei – ennek ellenére jelenleg is számos projekt van folyamatban, a becslések szerint az idei évben is körülbelül 32−35 ezer lakás építésére lehet számítani.
Növekvő méretek
Az idei év első felében több, mint 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma pedig meghaladta a 21 ezret. 2006 hasonló időszakához képest a használatba vett lakások száma 2 százalékos, az új engedélyek mennyisége pedig 7 százalékos növekedést mutat. Előtérbe kerültek a többszintes, többlakásos épületek, ugyanakkor a KSH adatai szerint az épített lakások átlagos nagysága csökkent. A hiteltermékek piacán az előző évhez hasonlóan folytatódik a bankok és pénzintézetek versenye az ügyfelekért – egyre több, minimális önerőt megkövetelő, valamint kedvező feltételű lakáshiteltermék került a piacra, és erősödött a lízing szerepe is. A háztartások számára a jelenlegi helyzetben egyre fontosabb az alacsony havi törlesztőrészlet, így népszerűek a nyújtott, 30−35 éves futamidejű hitelek.
