Alternatív nyár: a jó télikert titkai
A télikertekkel a buja növényeket egész évre behívhatjuk házunkba, így a kerti pompa nem csak a nyári hónapokban adatik meg. Milyen típusú szobakertek léteznek, és mire használhatjuk őket?
A télikerteket eredetileg növénytermesztésre használták, de ma már a ház részévé váltak. A klímáknak köszönhetően már nemcsak a konyhai szükségleteket kielégítő haszonnövényeket, hanem a távoli vidékekről származó dísznövényeket is nevelhetjük itt. Az egzotikus növények mellett a konyhai fűszernövényeknek is helyük lehet a szobakertekben − bár ezek többségét szabadban is termeszthetjük, egy részük (például a rozmaring) a téli hónapokban a kertben kifagy.
Bár a télikertek önálló épületek is lehetnek, általában a főépülethez csatlakoznak, mintegy természetes
Milyen növényeket válasszunk?
A növények megválasztása télikertünk hőmérsékletétől függ. Ha például dzsungelt szeretnénk, de a magas páratartalmat nem bírjuk, célszerű mérsékelt égövi növényeket választanunk, olyanokat, amelyek nem túl vízigényesek. Trópusi eredetű dísznövényeket ilyenkor csak csínjával rakjunk a helyiségbe. A cserepeket lépcsőzetesen helyezzük el, mert így egyenletesen éri őket a fény − ezt virágállványok, lécrácsok és falhoz rögzített huzalok segítségével érhetjük el. Buján fejlődő növények számára teknőket is süllyeszthetünk a padozatba, így a gyökerek jobban terjeszkedhetnek. Ha csak kevés teret biztosítunk a növényeknek, alig vesszük majd észre a kertbe való átmenetet.
Merre nézzen az üvegfelület?
Ha alkotómunkához, munkahelynek vagy műhelynek szeretnénk használni a télikertet, tanácsos északi irányba tájolnunk. Ezzel a megoldással ugyan nagyobb gondot kell fordítanunk a hőszigetelésre és a téli fűtésre, viszont a nyári árnyékolás költségét megtakaríthatjuk. Jobban járunk azonban, ha a szobakertet keleti irányba tájoljuk, hogy azt az éjszakai, hajnali lehűlés utáni első napsugarak átmelegíthessék, délben viszont ne melegedjen túl. A déli tájolás is szerencsés lehet: ilyen esetben a napfény hatása egész évben érvényesül, nyáron viszont árnyékolnunk kell. Ha fűtés szempontjából vizsgáljuk a tájolást, a legkedvezőbbek a déli és nyugati fekvésű télikertek: tavasztól őszig ezek hőnyeresége a legnagyobb, ami jelentős fűtésköltség-megtakarítást jelent.
Mekkora legyen?
A télikertek méretét funkciójuk határozza meg. Ha csak jelzésértékű zöldfelületre vágyunk, akár öt-tíz négyzetméterben is gondolkodhatunk − ez lehet akár egy kisebb, leválasztott sarok is. Az ilyesmi növényekkel betelepítve vidám, kellemes színfoltja lehet bármely helyiségnek. Az ideális alapterület persze nagyobb, optimális esetben tizenöt−harminc négyzetméter. Az ilyen kertekben már télen is pihenhetünk, olvasgathatunk vagy dolgozhatunk. Ha nagyobb tér áll rendelkezésünkre, akár medencét, kondigépet is tehetünk a kertbe. Ilyenkor fokozottan ügyelnünk kell a páramentesítésre!
Anyaga válogatja
A télikertek vázszerkezete készülhet fából, acélból és alumíniumból is. Ha a fa mellett döntünk, figyelnünk kell arra, hogy csak jó minőségű, rétegragasztott, gondosan felületkezelt faszerkezetet használjunk − a fa ugyanis tágul és zsugorodik, folyamatos karbantartást igényel. A fánál praktikusabb és olcsóbb az acél tartószerkezet, ami stabil, de korrozióra hajlamos. A legjobban az alumínium tartószerkezettel járunk. Az ilyen váz az időjárási hatásokra érzéketlen, nem rozsdásodik, nem változik az alakja, nem öregszik, és nem is kell utólagosan felületkezelni. Az alumínium szerkezet emellett könnyű, és gyakorlatilag örökéletű. Akármiből épüljön is a télikert, szellőztetését mindenképpen meg kell oldanunk: a tetőszerkezet magasabb pontján szerelt tetősík ablakok beépítése mindenképpen célszerű!