Annak, aki először próbálkozik tapétázással, érdemes papír vonalvezetőt használnia, amely nem csak kiváló felületet biztosít a tapéta rögzítéséhez, hanem a szükséges gyakorlatot is. Megjegyzés: a műanyag tapétákkal könnyebb dolgozni, mert jobban tűrik a túláztatást és a túlkezelést. A papír tapétákkal óvatosabban kell bánni, ám ebbe is bele lehet jönni! Ha bármilyen kétség merülne fel, érdemes profitól tanácsot kérni.
Az előkészületek unalmasak ugyan, ám ha sikerül alaposan előkészíteni a tapétázást, azzal nem csak munkánkat könnyítjük meg, hanem a kívánt végeredményt is könnyebb elérni. Mielőtt kicsomagolnánk a tapétát, ellenőrizzük, hogy valóban azt kaptuk, amit vásárolni akartunk. Ha ez megtörtént, érdemes a tapéták színét a kibontás után közvetlenül még egyszer ellenőrizni, mégpedig természetes fénynél. Ezt legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha letekerünk belőlük pár centit és egymás mellé tesszük a tekercseket. Ilyenkor még könnyen változtathatunk!
Végeztünk a szoba/szobák festésével? Ha nem, akkor ezt kell először elvégeznünk. Ha a plafont is tapétázni, vagy festeni szeretnénk, ezt a falak tapétázása előtt tegyük meg. Ezután toljuk félre a bútorokat, hogy legyen helyünk dolgozni. Ne felejtsük el a padlót és a bútorokat letakarni.
Eszközök – gyűjtsük az összes szükséges szerszámot és eszközt magunk köré, mielőtt elkezdenénk a munkát. A munkát megkönnyítendő, szükség lesz egy asztalra a ragasztózáshoz, egy ragasztós ecsetre, egy törlőrongyra, egy vízmértékre, egy mérőszalagra, egy ollóra, egy éles késre vagy szikére, egy rövid szőrű kefére, és egy vödör tiszta vízre.
A régi tapétát tapétaszedővel, vagy mosószeres meleg vízzel lehet a legkönnyebben leszedni. Amint a tapéta telítődik vízzel, kaparjuk le késsel vagy kaparóval/spaknival. A tapéta és a mosószer összes maradékát távolítsuk el a falakról, majd mossunk kezet.
A vízhatlan felületekről nehezen jön le a tapéta. A dombornyomott, préselt vagy mosható anyagból készült tapétákat sem könnyű eltávolítani – ilyen esetben érdemes áztatás előtt késsel bevagdosni, vagy drótkefével átdörzsölni a tapétát. Ha nagy falfelületekkel dolgozunk, érdemes gőzölős tapétaszedőt bérelni a munkához.
A műanyag borítású tapétát úgy távolíthatjuk el legkönnyebbe, ha először a műanyag borítót egyben leszedjük, majd az alatta található papírréteget leáztatjuk. Ha a papírréteg stabilan áll a falon, nem muszáj leáztatni – ugyanis kiváló alap lehet az új tapétához – de mindenképp bizonyosodjunk meg arról, hogy nem sérült, különben az új tapétánk leválhat a falról.
[[ Oldaltörés: A falak előkészítése ]]
4. A falak előkészítése
Győződjünk meg arról, hogy a falak sértetlenek, tiszták és szárazak. Gletteljük le a sérüléseket és a lyukakat, majd ha megszáradt, csiszoljuk le a felületet.
A legtöbb gyártó javasolja a vonalvezetők használatát a tökéletes eredmény elérése érdekében. Ha a falakat korábban olaj alapú vagy fényes felületű festékkel kenték le, akkor mindenképp érdemes vonalvezetőt használni, ugyanis ezeken a felületeken nehezen tapad meg a tapéta. Súlyosabb tapéta, parafa és textil alapú falburkolat alá ugyancsak ajánlott jó minőségű vonalvezetőt használni.
A gyenge, megerősítést igénylő falak tapétázásakor érdemes „szálakkal (például üvegszállal) megerősített” vonalvezetőket alkalmazni.
Hogyan használjuk a vonalvezetőt? A vonalvezetőt függőlegesen is felragaszthatjuk, hiszen szélessége általában nem egyezik meg a tapétacsíkok szélességével, így a kész falon biztosan nem látszódnak majd. Ám ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, érdemes a vonalvezetőket vízszintesen felragasztani, mégpedig a következő módon:
1. Vágjuk olyan hosszú csíkokra a vonalvezetőt, mint amilyen hosszú a falfelület, plusz hagyjunk rá 25 millimétert a sarkok miatt.
2. Húzzunk ceruzával egy vízszintes vonalat körülbelül 30 centiméter magasan a padló fölött.
3. Az első tekercset harmonikaszerűen hajtogassuk össze.
4. Az egyik sarokból elindulva fokozatosan hajtogassuk ki a vonalvezetőt, közben szorítsuk ki a levegőt a papír mögül. A másik sarokhoz érve győződjünk meg róla, hogy a papírcsík párhuzamos a ceruzával húzott vonallal.
5. Győződjünk meg arról, hogy a vonalvezető szélei is a falra tapadtak! Ha nem, akkor némi plusz ragasztóval rögzítsük ezeken a helyeken is.
6. Ügyeljünk arra, hogy a lehető legkisebb rés maradjon a csíkok között.
7. Hagyjuk teljesen megszáradni a vonalvezető csíkokat, és csak ezt követően kezdjük el a tapéta felragasztását.
|
5. A tapéta felvágása
Körültekintően mérjük meg a szükséges hosszt (normális esetben ez a fal magassága), majd vágjunk le egy ekkora darabot a tekercsből. Mindenképpen érdemes legalább plusz fél centit ráhagyni, hogy a felragasztás után a plafonhoz, illetve a padlóhoz illeszthessük a vágást. Eleinte egyszerre csak egy csíkot vágjunk le!
Győződjünk meg arról, hogy a minta a tekercs elején kezdődik-e! (Logikus, de nem mindig van így!) A levágott tapéta hátulján érdemes „T” betűvel jelölni az adott darab tetejét.
Egyáltalán nem mindegy, hogy hol kezdjük a tapétázást! Egy merész mintás tapéta esetében érdemes a leglátványosabb, leginkább szem előtt lévő helyről vagy a legnagyobb falfelületen kezdeni. Ha egyszerűbb tapétáról van szó, akkor érdemes valamelyik sarokban vagy az ajtó mögött elkezdeni a munkát.
Mielőtt levágnánk a következő darabot, ellenőrizzük, hogy annak mintái illeszkednek-e a felragasztott darabhoz. Éppen a minták összeillesztése miatt a nagy mintákkal díszített tapétából több tekercsre lesz szükségünk!
6. Ragasztó
Mindig olyan ragasztót használjunk, amelyet a tapéta gyártója javasol (ez az információ a csomagoláson, vagy a leírásban olvasható). A tökéletes tapadás érdekében lépésről lépesre, pontosan kövessük a ragasztó gyártójának utasításait, főleg, különösen akkor, ha keverni kell a ragasztót.
A ragasztó felvitelkor ne kerüljön a tapéta külső felületére. Ha mégis összeragasztóznánk a tapétát, nedves ronggyal azonnal töröljük le azt!
A gyártó instrukciója alapján kikevert ragasztót az asztalon lefelé fordított tapéta tetejére kezdjük el felkenni, először lefelé, majd a sarkok felé mázolva a ragasztót, míg a teljes felületet be nem fedjük. A tapéta szélénél ne kenjük visszafelé a ragasztót, mert óhatatlanul nyomot hagyunk annak felületén.
Hosszában hajtsuk be a tapéta mindkét végét a csík közepéig, majd lazán tekerjük fel. Ezzel a technikával a sarkoknál sem kezd el száradni a ragasztó. A nagyon hosszú csíkokat érdemes harmonikaszerűen hajtogatni.
A tapéta „beissza” a felesleges ragasztót, az ehhez szükséges idő azonban ragasztónként változó. Ezáltal a tapéta felszívja a felesleges nedvességet és nem fog felpúposodni.
A nem derékszögű falak korrigálása Kevés tökéletesen függőleges és négyszögletes fal létezik. Ezen úgy lehetünk úrrá – elérve azt, hogy a tapéta mintája ne legyen ferde – ha a korábban megrajzolt vízszintes vonalunkra merőlegest állítunk és ezt a függőleges vonalat az egész falon végighúzzuk. Normális esetben a legkevésbé látható helyen (például egy ajtó mögött) kezdjük a ragasztást. A függőleges vonalat a kezdőponttól körülbelül 25 milliméterre húzzuk meg. Ne közvetlenül a vonalra, hanem azzal párhuzamosan, körülbelül 5 milliméter távolságra kezdjük felragasztani az első csíkot, majd fentről lefelé, a vonaltól távolodva, végül a sarkok felé nyomva a ragasztót a rövid szőrű kefével óvatosan rögzítsük a tapétacsíkot. |
[[ Oldaltörés: Ragasztás ]]
7. Ragasztás
Ha a tapéta beitta a ragasztót, ellenőrizzük, hogy a csík melyik vége kerül felülre (ugye ezt megjelöltük „T” betűvel), majd vigyük a tapétát a falhoz. Normál esetben egy sarokban kezdjük a ragasztást.
Először csak a felső hajtást bontsuk ki (az alsó fele behajtva marad, hogy ne kenjük össze a falat), majd ezt illesszük a falhoz.
Körülbelül fél centit hagyjunk rá a plafonnál, hogy pontosan a plafonhoz illeszkedve vághassuk le a felesleget.
A csík közepét tapétázó kefével a falhoz nyomjuk, majd a szélek és a sarkak felé mozgatva a kefét rögzítsük a tapétát – ezzel a légbuborékokat is kiszorítjuk a tapéta alól.
Bontsuk ki a tapéta alját is, és ugyanezt ismételjük meg lefelé haladva, egészen a padlóig.
Óvatosan húzzuk végig az olló hegyét a plafon és a fal, valamint a padló és a fal találkozásánál, hogy lássuk, pontosan hol kell levágni a felesleget tapéta végéről. Óvatosan vágjuk le a felesleget, és a kefével simítsuk végig a tapéta szélét.
Óvatosan töröljük le a felesleges ragasztót a plafonról és a padlóról egy nedves ronggyal még mielőtt odaszáradna. Gyakran öblítsük ki a rongyot!
[[ Oldaltörés: Bosszantó hólyagok ]]
8. Bosszantó hólyagok
A száradáskor felhólyagosodó a tapéta légbuborékokról árulkodik – ilyenkor emeljük el a faltól a tapétát egy kicsit, majd kezdjük el kefével a sarkok felé kinyomkodni a levegőt. Ha ennek ellenére is megmaradnak a buborékok, valószínűleg a tapétacsík nem szívta eléggé magába a ragasztót, így a következő ragasztás előtt több időt kell hagyni arra, hogy a ragasztó „eltelítse” a tapétát.
Ennek oka az, hogy a tapéta rostjai dagadni kezdenek a ragasztótól. Ha a tapéta azelőtt kerül a falra, mielőtt ez a folyamat befejeződik, a rostok tovább dagadnak, immár a falon, és a levegő összepréselésével légbuborékokat hoznak létre. Néha ezek a száradáskor maguktól is eltűnnek, de nem mindig.
A fából, vagy gumiból készült hengerekkel ritkán sikerül „kivasalni” a tapétát. Hengereket csak speciális tapéták felragasztásakor, illetve az illesztések lesimításakor érdemes használni, ilyenkor praktikus egy papírdarabot a tapéta és a henger közé tenni.
9. Ragasztás a sarkokban
Ne próbáljuk a sarkokat tapétacsíkkal lefedni, ide mindig két csíkot illesszünk!
Először mérjük meg a sarok és az utolsó felragasztott csík közötti távolságot, több helyen a plafon és a padló között, majd a legnagyobb távolságot vegyük alapul. Ennek megfelelő szélességben vágjunk csíkot a tapétából – itt is érdemes 25 millimétert ráhagyni. Illesszük a csíkot a felragasztott tapéta mellé, a 25 milliméteres felesleg lógjon át a másik falra.
Ha nem tökéletes a sarkok illesztése, a 25 mm-nél több felesleget is hagyhatunk. A következő csíkot a felesleg mellé illesszük. Ellenőrizzük, hogy illeszkednek-e a minták!
A kiszögellő sarkoknál hasonló technikát alkalmazzunk – itt érdemes legalább fél centi ráhagyással dolgozni.
Vastagabb tapéták átfedése A műanyag tapéták egy-két típusa vastagabb lehet, így nehezebb őket leragasztani, ilyenkor érdemes a szélüknél elvékonyítani őket, és úgy felragasztani. Csak óvatosan.
|
10. Konnektorok, kapcsolók
Óvatosan tapétázzunk a konnektorok, kapcsolók, foglalatok körül, míg dolgozunk, mindenképpen érdemes lenyomni a biztosítékot.
A tapétacsíkot óvatosan simítsuk a kapcsoló fölé, majd vágjunk ki egy a kapcsoló méretének megfelelő darabot – itt is érdemes némi ráhagyással dolgozni.
Finoman nyomjuk a tapétát a kapcsoló széleihez, majd vágjuk le a felesleget.
Kerek kapcsolók esetén csillag alakban vagdossuk be a tapétát, nyomjuk a kapcsoló széleihez, majd vágjuk le a felesleget.
A tapétának nem muszáj rálógnia a kapcsolóra – ilyenkor a tapéta végeit gyűrjük a kapcsoló mögé – szigorúan csak lekapcsolt biztosítéknál végezzünk ilyen munkát. Főleg az öntapadós tapétákkal vigyázzunk, mert azok nedvességtartalma sokkal magasabb. Legalább ugyanennyire figyeljünk, ha fémes anyagú tapétával dolgozunk!
[[ Oldaltörés: A plafon tapétázása ]]
11. A plafon
A plafont minden esetben a falak előtt kell kitapétázni. A plafon tapétázását olyan faltól kiindulva érdemes elkezdeni, amelyen ablak van. Bár néha ettől el lehet térni, például, ha túl hosszúak a szoba ablaknélküli falai.
1. Rajzoljunk egy, valamelyik fallal párhuzamosan végig a plafonon. Vigyázzunk, hogy a vonal merőleges legyen arra a falra, ahonnan indulunk a tapétázással!
2. Kenjük be ragasztóval az első tapétacsíkot, hajtogassuk a fent leírt módszer szerint, majd hagyjuk, hogy az beigya a ragasztót. (érdemes harmonika-szerűen hajtogatni)
3. A karunkra fektetve vigyük a kezdőponthoz a tapétát, majd támasszuk alá egy hengerrel (ez lehet egy megbontott csomag tapéta vagy egy rövid nyelű partvis)..
4. Nyissuk ki az első hajtást, igazítsuk a korábban felrajzolt vonalhoz a tapétát, majd óvatosan kezdjük el felsimítani a plafonra.
5. Folyamatosan nyissuk ki a hajtásokat, és simítsuk az egész csíkot a plafonra. Mindkét végén – a fenti módszerrel – vágjuk le a felesleget.
6. Az egymás mellé illesztett csíkokkal fedjük be a plafont.
11. Az elektromos szerelvények
A legtöbb szerelvényt könnyen leszerelhetjük a plafon tapétázása előtt. Természetesen ez esetben se feledkezzünk meg a biztosítékokat lekapcsolni, és gondosan távolítsunk el minden felesleges tapétadarabot a szerelvények helyének körbevágásakor.
Fehér műanyag tapéták a plafonra A műanyag tapéták festésével óvatosan, egyes, selymes fényt kölcsönző festékek könnyen kémiai reakcióba léphetnek a tapéták alapanyagával, így érdemes először matt, majd később a selymes fényű festéket felvinni. |