A hőszivattyú magában nem csökkenti a fűtési költségeket

Egy mintának tekintett 75 négyzetméteres családi ház, amelynek ugyanekkora a beépített tetőtere is, több féle hőszigeteléssel és fűtési megoldással készíthető. A program azt az eredményt hozta ki, hogy ha 38 centiméter vastag üreges téglából, és azon 4 centiméteres hőszigeteléssel készülnek a falak, akkor - hagyományos gázkazánnal - 235 ezer forintból fűthető ki egy szezonban. Ha a hőszigetelés vastagsága 10 centiméterre növekszik, az éves fűtési költség 215 ezer forintra csökken. Az átlagos könnyűszerkezetes ház - a készház - fűtése viszont csak 114 ezer forintba kerül.

Ha gáz helyett villanyáram a fűtési energia a példabeli könnyűszerkezetes házban, akkor a költség évi 566 ezer forint. Ha a villanyáram hőszivattyút működtet, akkor az éves fűtési költség 135 ezer forint, vagyis drágább, mint a hagyományos gázkazánnal történő földgáz fűtés -  a mai árakkal számolva. A pellet kazán évi 96 ezer forintnyi anyaggal üzemeltethető, viszont egy ilyen eszköz legalább hatszor drágább, mint a gázkazán.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozata által szervezett látogatáson egy ügyfélbarát tervezési programot mutatott be Fazekas Péter, a Trendhaus Kft. ügyvezetője. Cége az építész és az épületgépész tervezési programot összekapcsolta, majd kiegészítette egy költségszámoló modullal.

A kiállítás is azt mutatja be, hogy a falakat milyen anyagokkal, milyen vastagságban szükséges hőszigetelni, és hogy a 3 rétegű üveggel ellátott ablak kevesebb energiát enged ki a szabadba, mint a 20 évvel ezelőtti téglákból épített falak, A jól hőszigetelt ház hátránya, hogy nem szellőzik a falakon, és az ablak réseken keresztül, így ezt géppel kell megoldani. Erre szolgál a hőcserélő, amely az elszívott használt levegő hőjét átadja a beszívott friss levegőnek.