MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A Magyar Rádió tegnapi híre szerint a 200 milliárd forintos bankadóból a bankok 133, a biztosítók 36 milliárd forintot fizetnének. Nagy Kálmán, az UCB Ingatlanhitel Zrt. vezérigazgatója szerint a pénzügyi szektor extra adójával kapcsolatban nincs nagy mozgástere a bankoknak. "Természetesen érint bennünket, ahogy a versenytársakat is. Úgy gondolom, nincs különösebb mozgásterünk, a szakmai szövetségek nyilván alakítják majd a dolgot. A szokásos véleményezésen kívül nincs különösebb ráhatásunk" - mondta a vezérigazgató.
Devizahitelezés visszaszorítása
Az új kormány hadat üzent a devizahitelezésnek is: a tervek szerint jelzálogjogot csak forintra vagy euróra lehetne a jövőben bejegyezni. Az intézkedés lényegében a válság miatt amúgy is megszűnőben lévő devizahitelezés agóniáját gyorsítja fel. "A Miniszterelnök Úr a devizahitelek visszaszorításakor a lakáshitelekre utalt, így egyelőre nem tudhatjuk, hogy a szabályozás vonatkozik-e pl. a szabadfelhasználású, vagy a hitelkiváltási termékekre is" - mondta Nagy Kálmán.
"Véleményünk szerint fogyasztóvédelmi szempontból mindenképpen biztosítani kell, hogy akik svájci frank vagy euró alapú devizahitelt vásároltak a korábbiakban, azoknak fennálljon a lehetőségük a jobb kondíciókat kínáló finanszírozóra való váltásra. Az ügyfelek nem válhatnak adminisztratív okok miatt röghöz kötötté”. Nagy Kálmán elmondta: az utóbbi években felépült jelzáloghitel-portfoliók túlnyomórészt svájci frankban vannak. A pénzügyi kormányzat, az ügyfelek és a pénzügyi szektor érdeke egyaránt azt diktálja, hogy ezek a portfoliók minél gyorsabb ütemben kerüljenek euróval (adott esetben forinttal) történő kiváltásra.
"Ha erre nem figyelünk, akkor még 20 év múlva is, hiába váltja fel az euró a forintot, ezeknek a svájci frank portfolióknak a terhét fogjuk cipelni. Egyértelmű érdek tehát az euróval és forinttal történő hitelkiváltás elősegítése” - mondta a vezérigazgató. A jobb kondíciókat jelenleg a piacon megtalálható forint termékek magas kamatuk miatt nem tudják biztosítani, ezért továbbra is indokolt a kiváltási hitelek esetében a deviza-finanszírozás lehetőségének a fenntartása.
Kilakoltatási moratórium
Nagy Kálmán abszolút károsnak ítéli a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumát. "Ez a rendelkezés tovább erősíti a Magyarországon amúgy is elterjedt „potyautas” mentalitást" - mondta. "Ha ebben az országban az a képzet erősödik, hogy gondolkodás nélkül lehet kötelezettségeket vállalni, majd utána minél hangosabban panaszkodni, és így megúszni a terhek viselését, akkor ezzel évtizedes káros beidegződések erősödnek. Ez természetesen nemcsak a felelőtlen hitelfelvételre, hanem a felelőtlen hitelezésre is vonatkozik.”
Szabad felhasználású hitelek
A szabad felhasználású deviza hitelek esetében mások az indokok. Közismert, hogy ezek jelentős része éppen (tipikusan svájci frank-alapú) gépjármű-hitel és egyéb fogyasztási hitelek kiváltását célozta. Más részük vállalkozások (kényszervállalkozások is) finanszírozására szolgált: ez utóbbi esetekben az ügyfél magánszemélyként, saját ingatlanának megterhelésére mellett vett fel kedvező kondíciókkal kölcsönt vállalkozása finanszírozására.
Az előny az ügyfél számára itt a hitelhez való viszonylag egyszerű, gyors hozzájutás lehetősége: nem kell végigmennie a vállalati hitelezés teljes folyamatán. Indokolt tehát a szabad felhasználású hitelek esetében ugyancsak fenntartani a devizában való hitelezés lehetőségét, hiszen különben ezek a lehetőségek vesznek el.
A vezérigazgató hozzátette: világosan kell látni, hogy léteznek a piacon olyan termékek és megoldások, amelyek révén az ügyfél havi törlesztő részlete fixálásra vagy bizonyos határokon belüli mozgásra kényszeríthető. (pl. az UCB Ingatlanhitel Zrt. Budget fix törlesztési opciója).
Az ilyen megoldások révén biztosítható, hogy devizahitelek esetén a törlesztő részletek stabilak maradjanak, az árfolyam- és kamatmozgások ne indukálják a törlesztő részlet elmozdulását. A kormányzatnak aktív szerepet kellene vállalnia ezeknek a termékinnovációknak az elterjesztésében.
