Építkezések mindenütt. Ez a kép fogadja a látogatót az idei nyári Albániában. Formálódó autóutak és üzletközpontok, hotelek és apartmanházak körül sürgölődnek a dolgos albánok. Állítólag tavaly ilyenkor kétszer ennyi daru mozgott, a válság miatt sokat leállítottak, de még így is nehéz nem észre venni, hogy nagy a tempó. Jóval nagyobb, mint Magyarországon – igaz, van mit behozni. A GDP 2001 óta évi 5-6 százalékkal növekszik, az IMF szerint jövőre 6 százalékos lesz.

Az Ingatlanmenedzser Észak-és Közép-Albániában járt tudósítóját kísérő vezető évente vagy egy tucatszor  keresi fel ezt a balkáni országot a szomszédos Montenegróból kalauzolva a turistákat. Ennél fogva azonnal meglátja, ha új építkezés indult a főutak mellett vagy a városokban. „Ezek sem voltak még itt tavaly” – mutatott például a Tiranához közeli Kruje város bevezető szakaszán két üzletközpontra és egy háromemeletes szállodára.

Tiranában jelenleg 370-2750 euró közötti négyzetméter árat kell fizetni az újépítésű lakásokért, a tengerparti Durresben 330-1430 euró között van az ár, a déli Vlorában már magasabb a tarifa, 490-1990 euró közé esik. A hat éve nyugati módszerek alapján működő Balkimo ingatlan tanácsadó cég szerint a tengerparti szakaszokon újabb lakóparkok várhatók és persze a fővárosban is lesznek újabb negyedek, bár a kínálat most túlzottnak tűnik a kereslethez képest.

Albánia főleg az idegenforgalomra és a kereskedelemre hajtott rá. Sikerült több nyugat-európai (főleg olasz és német), de még inkább arab befektetőket megnyerni. Utóbbiak már bankfiókokkal is jelen vannak a zömmel muzulmán országban és más módon is támogatják testvéreiket. Az ingatlanpiacon ez hotelekben és felsőkategóriás apartmanházakban jelenik meg, de jut pénz Durres (egykori Durazo) kikötőjének fejlesztésére is.  Utóbbit a szlovén SCT nevű cég végezte, a beruházás 15 millió euróba került és az EBRD hiteléből finanszírozták.Természetesen Tirana is megújul, egyebek között német pénzből bővítették a nemzetközi repülőteret és egy-két irodaházat is felhúztak.

Az csak természetes, hogy az iszlám vallási központokat arab vagy ázsiai muzulmán forrásokból építik újjá vagy építik fel. Nem feledhető azonban, hogy a  falvakban  és a közepes városokban még mindig sok kifejezetten szegény negyed van, ennek zömében szintén muzulmánok laknak. Az állam egyébként a kisebb számú keresztény közösséghez tartozó szegény körzeteket is támogatja.

A kiskereskedelmi ingatlanpiac hagyományosan fejlett Albániában. Számtalan kis üzlet, étterem, kávézó és bár várja az szkipetárok kínálatára éheseket. Fejlett benzinkúthálózat van, az árak 10-20 százalékkal alacsonyabbak, mint Montenegróban, ahol a nyugat-európai átlaghoz nagyon hasonló az árszint. Rengeteg pénz áramlik vissza azokból az országokból, ahol az albán vendégmunkások dolgoznak, ennek nyoma is van: az albániai üzletközpontok között még nem nagyon találni nagy multit, maguk indítanak élelmiszerhálózatokat. A Nyugathoz való kötődés jele, hogy az üzletre kiteszik annak az országnak a zászlaját, ahol a tulajdonos főállásban dolgozik.