Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Először térjünk ki azokra az alapfogalmakra, amelyekkel biztosan találkozni fogunk a felújítás során, és amelyeknek...
Először térjünk ki azokra az alapfogalmakra, amelyekkel biztosan találkozni fogunk a felújítás során, és amelyeknek döntő szerepe lesz a választásban. Nem csak megmagyarázzuk ezeket a kifejezéseket, de a velük kapcsolatos leggyakoribb buktatókat, és vásárlóbutító trükköket is számba vesszük.
Légkamra
Ezzel a kifejezéssel csak műanyag nyílászáróknál találkozunk. Mivel a levegőnek is jelentős a hőszigetelő értéke, ezért a műanyag ablakkeretek belseje üreges, azaz több légkamrára van osztva. A légkamrák száma határozza meg a szerkezet hőszigetelő tulajdonságát. Míg régebben a 3 és 5 légkamrás modellek közül választhattunk, addig újabban szinte teljesen eltűntek a 3 légkamrás szerkezetek, immár az 5 és 7 légkamrás kereteket kínálják a gyártók és kereskedők.
A légkamrák számának növekedése azonban egyben profilvastagodással is kell, hogy járjon. Sajnos ez nem minden esetben, illetve nem minden gyártónál van így. Egyre-másra találkozhatunk olyan gyártmányokkal, amelyek 7 légkamrával csalogatják ugyan a kedves vásárlót, ám ezen keretek profilvastagsága nem tér el az 5 légkamrás szerkezetétől.
Tulajdonképpen annyi történt, hogy a gyártó ugyanabba a vastagságba belesűrített még 2 légkamrát. Ettől a termék hőszigetelő értéke ugyan nem nőtt, de több pénzt lehet elkérni érte. Ezért vásárlás során minden alkalommal győződjünk meg erről az „apróságról”. Kötelességünknek érezzük azonban kihangsúlyozni, hogy a fentebb említett megtévesztés a hazai neves gyártókra nem jellemző, leginkább nevenincs, feltűnően olcsó, silány minőségű ablakoknál fordulhat elő. Ha a nyílászárócsere célja a fűtési energia megtakarítása (és mi más lehetne), akkor messziről kerüljük a márka nélküli termékeket!
„U” érték, vagy „k” érték: hogyan teszteljük le?
A két betű ugyanazt az értéket jelöli. Gyártónként változhat a megjelölés, de ma már legtöbben az U értéket tüntetik fel. Ez az érték az ablakok üvegeire vonatkozik, azon belül is a hőátbocsátási tényezőt határozza meg. Minél kisebb az értéket jelölő szám, annál kisebb az adott üveg hőátbocsátási tényezője, azaz annál nagyobb a hőszigetelő értéke. A legtöbb helyen 1,4 vagy 1,1 U értékű üveget kínálnak a kereskedők, ennél magasabb értékkel rendelkező üveget már nemigen lehet találni a piacon. Ritka, és meglehetősen drága az egyes gyárak kínálatában szereplő 0.7, vagy 0.5 U értékkel rendelkező háromrétegű üveg. Abban megegyezhetünk, hogy a leggyakoribb 1,1-es – kétrétegű – üvegek már képesek kielégíteni a legmagasabb igényeket is, kivéve persze, ha passzívházat akarunk építeni. A rétegek közti argon, vagy krypton gáz biztosítja a megfelelő hőszigetelést.
Vásárlóként meglehetősen nehéz megállapítani, hogy a választott ablakaink üvege megfelel-e mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az értékesítő mond, vagy amiről a nyílászáró leírása tanúskodik. Egy dolgot azonban tehetünk. A legtöbb gyár úgynevezett bevonatos üvegeket kínál. Ez azt jelenti, hogy a tűző nap általi átmelegedéstől óvja az ablaküveget egy hővisszaverő bevonattal. Ennek a bevonatnak a meglétét egy egyszerű öngyújtó segítségével le tudjuk ellenőrizni.
Tartsuk az ablak üvege elé az öngyújtót. Ha nem pont szemből nézzük a visszatükröződő lángot, hanem kicsit oldalról, akkor kétrétegű üveg esetén összesen 4 darab lángot fog visszatükrözni az üveg. Két-két lángpárt látunk az ablaküvegben. Ez a két réteg miatt van. Ha azonban hővisszaverő bevonattal van ellátva az üveg, belülről nézve a második láng színének el kell térnie a többitől. Általában sötétebb, vörösebb, vagy ciklámen színű. Ha minden láng azonos színű, lemaradt a bevonat az ablakról, ez esetben pedig aligha éri el a leírásában szereplő hőszigetelő értéket.
Hasznos tanácsok a beépítéssel kapcsolatban
Mivel a lakásfelújítások nagy részét évek óta a nyílászárócsere teszi ki, ezért sajnos nem csak a gyártás területén jelentek meg a kontárok, hanem a beépítő cégek között is akad jó néhány. Az alábbi útmutatót betartva azonban nagy eséllyel elkerülhetjük őket, de legalábbis számonkérhetőek lesznek a későbbiekben:
1. Ha csak tehetjük, a gyártó cég szakembereivel végeztessük el a munkát. Még így is előfordulhat, hogy kellő szakértelem híján fog hozzá a kiküldött „mester” a munkához, azt azonban sikeresen elkerüljük, hogy a gyártó és a beépítő egymásra mutogassanak egy későbbi reklamáció során. Bevett szokás ugyanis kis hazánkban, hogy senki sem képes elismerni saját felelősségét, a vásárló pedig a két cég között őrlődve végül feladja a szélmalomharcot, és inkább mélyen a zsebébe nyúlva egy harmadik – immár szakértő – beépítő segítségével hárítja el a hibát. Ha viszont a beépítő a gyártó cég alkalmazottja, vagy alvállalkozója, akkor intézzék csak el egymás között a dolgot, és bárki is hibázott, végezzék el a garanciális javítást.
2. Minden esetben írjunk szerződést az elvégzendő munkáról. Ez többek között azért is fontos, mert a beépítő cégek általában foglalót kérnek, sok megrendelő pedig képes anélkül odaadni a nem jelentéktelen összeget, hogy meggyőződött volna a munkát elvállaló cég valós kilétéről és szakértelméről. A szerződés egyértelműen azonosítsa be a megrendelőt és a beépítőt, hogy egy későbbi reklamáció során ez ne lehessen kérdés. Továbbá feltétlenül foglalja magába az előre kialkudott árat módosítás lehetősége nélkül, valamint a foglaló pontos összegét. Az elvégzett munkáról mindenképpen kérjünk számlát, ennek hiányában ugyanis problémás lesz egy esetleges reklamációt érvényesíteni. Itt jegyezzük meg, hogy a nyílászárókra 5 év kötelező alkalmassági idő vonatkozik, tehát ennél alább ne adjuk!
3. A beépítés során végig legyünk jelen! Ez nem azt jelenti, hogy a másik szobában nézzük a tévét, hanem azt, hogy kísérjük figyelemmel a munkát. Ha nem értünk hozzá, az sem baj, csak érezhető legyen a jelenlétünk, ezzel ugyanis megakadályozhatjuk, hogy valamit „véletlenül kifelejtsenek” a beépítés során. Ilyen lehet például néhány tokrögzítő csavar, vagy a résszigetelő, ezek ugyanis később nem látszanak, viszont súlyos ezreket fognak kihúzni a zsebünkből a fűtési szezon minden hónapjában! A munka végeztével nézzük át a nyílászárókat, és csak azután fizessük ki a teljes vételárat, ha mindent rendben találtunk.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.