Nem mondott le álmáról a kormány? Itt a lista, mi épül Budapestre "az olimpia miatt"

Bár nincs hivatalos kommunikáció arról, hogy Budapest újra pályázna az olimpia helyszínére, hamarosan az összes erre tervezett, nagy költségű beruházás megvalósul – írja a Portfolio.

December elején megírtuk, hogy a kormány 1,2 milliárd forintot csoportosított át a 2018-as költségvetésben „nemzetközi sportesemények megrendezését célzó pályázatok” előkészítésére, illetve a fővárosi agglomeráció fejlesztésére. A pénzt a Kemény Ferenc-programból veszik el, ez tartalmazza azoknak a sportberuházásoknak a nagy részét, amiket a 2024-es olimpiára akartak megvalósítani.

A budapesti olimpiai pályázatot előkészítő cég, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. összesen 407,1 milliárd forintra becsülte a nyári olimpiához szükséges sportlétesítményeknek a költségét. Bár Budapest 2017 februárjában hivatalosan is visszavonta olimpiai pályázatát, a fejlesztése haladnak, mely annak is köszönhető, hogy a főváros több világverseny rendezési jogát is elnyerte.

A portál szerint gyakorlatilag az összes, eredetileg az olimpiára tervezett nagy költségű beruházás megvalósul majd.

A legdrágább a Csepelre tervezett stadion lett volna, ez csaknem biztos, hogy megépül, hiszen a magyar főváros épp most nyerte meg a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát, melyhez egy 40 ezres, visszabontható stadion építését vállalta a kormány, és azt éppen oda valósítják meg, ahova az olimpiai főstadion tervezték – a Kvassay-zsiliphez. A becsült költsége 75 milliárd forint. Az olimpiára ugyanakkor 60 ezres stadion kellene, illetve a visszabontással is lehetnek gondok a stadion méretei miatt. A telket az állam 16 milliárdért vette meg, a tervezésre 4 milliárdot költöttek.

Az atlétikai vb-re egyébként legalább 21 milliárd forintot már most elköltöttek, és tippelni is alig lehet, hol lesz a költekezés vége - százmilliárdos összegről is hallani.

A Művészetek Palotája mellé épülhet a Budapesti Kongresszusi Központ, mely a pályázatban mint nemzetközi színvonalú konferenciaközpont szerepel, és itt tartották volna a súlyemelő versenyeket is. A tervpályázatot a Finta Stúdió nyerte meg, a becsült költsége több mint 39 milliárd forint.

A Népligetbe tervezték az olimpia kapcsán a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát összesen majdnem 60 milliárd forintért, ezek a Fradiváros részeként szintén megvalósuhatnak. A kormány 2017 végén 15 milliárd forintot különített el a kapcsolódó fejlesztésekre, de előtte is kapott már 10 milliárdot az FTC.

Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke szerint a 2022-es férfi Európa-bajnokság idejére 20 ezres kézilabda aréna épülhet Budapesten, Such György, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke szerint 5-6 ezer fős, nemzetközi kupamérkőzésekre alkalmas csarnok épülhet a hokisoknak. A 17,5 milliárdos Budapesti Tenisz Központot eredetileg a Margitszigetre tervezték, ezt az ötletet azonban megfúrták. A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg, hogy új tervek készülnek a lehetséges helyszínről és a költségekről.