Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Legalább 21 milliárd forintot már most elköltöttek a 2023-as atlétikai vb-re, és tippelni is alig lehet, hol lesz a költekezés vége, százmilliárdos összegről is hallani. Ha bejön a papírforma, a világ harmadik legnézettebb sporteseményét rendezhetjük, de a végcél ennél is nagyobb: a budapesti olimpia.
Kedden eldől, hogy Budapest rendezheti-e a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Nagyon izgulni azért nem kell, azt már július óta tudni lehet, hogy hacsak valamit nagyon el nem ront a magyar sportdiplomácia, akkor itt lesz a világbajnokság. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkor jelentette be: pályáztatás helyett több város vezetőivel tárgyalnak – Barcelonát emlegették komolyan vehető riválisként –, de Budapest az első számú jelölt a vb megrendezésére. A nyári bejelentés óta egy teljes körű technikai és pénzügyi kockázatelemzést végeztek el, ennek az eredményeit nézik még át az IAAF döntéshozói. A Magyar Atlétikai Szövetség azt írta kérdésünkre: valamikor a délutáni órákra várható a döntés.
Frissítés: ahogy várható volt, nem sokkal dél után az IAAF bejelentette, Budapest rendezi a világbajnokságot.
A nemzetközi szövetség összesen hat követelményt határoz meg a rendezéshez:
Ezen kívül egy sor követelmény szól arról, milyen módon kell ellátni az IAAF tagjait és a technológiáért felelős személyzetet, de ezzel ráérnek a szervezők később foglalkozni. Ami a nevezési kritériumokat illeti: a nemzetközi repülőtér és a kellőképp nagy költségvetés megvan, ahogy az egymillió lakos is, a háromezer négycsillagos szállodai szoba is adott (közel nyolcezer van ebből csak Budapesten). A feladat innen könnyen átlátható, kell építeni egy legalább harmincezres atlétikai stadiont, és mellé kisebb edzőközpontokat.
Nem kötelező a sportolók falva, de sokan örülnének a feladatnak |
Ami a hab a tortán, az az olimpiai falu jellegű szállás. Ez csak opcionális elem, de a kormány kedvenc ingatlanberuházói minden bizonnyal boldogan látnának neki egy háromezer ágyas központ megépítésének. Ráadásul más feladat sincs, mint a meglévő terveket leporolni: a 2024-es olimpiai pályázatnál arról volt szó, hogy az olimpiai atlétikai stadionhoz közel, a Csepel-szigetre vezető új híd környékén lehetne elszállásolni a sportolókat. Arra már van példa külföldről, hogy az ilyen központokat a sportesemény vége után a város hasznosítja, a budapesti tervek szerint diákváros lett volna az olimpiai faluból. |
Ugyan már most is épül az új Puskás stadion, de az atlétikára nem alkalmas. Így Ferencvárosban, a Rákóczi hídtól délre lévő telken lehet a központ (gyakran emlegetnek csepeli építkezést, de valójában a Csepel-sziget bejáratához közel lévő helyről van szó). Az 55 ezer fős, 15 ezresre visszabontható aréna beruházásával egy pillanatra sem álltak le, azt követően is folytatódott a tervpályázat, hogy az olimpiai kandidálást visszavonták. A győztes a Napur Architecht Kft. lett, ugyanaz a cég, amely a Duna Aréna tervpályázatát is készítette. A mostani tervezésre a kormány 4,7 milliárd forintot különített el.
A terület még 2014-ben lett az államé, szinte teljes titokban. Az állam ugyanis nem magát az építési területet vette meg, hanem azt a céget, amely a helyszínt birtokolja. Az árat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő először nem is akarta elárulni, végül az LMP-s Jancsó Andrea perelte ki az adatot: 16,55 milliárd forintba került a 15 hektáros területet tulajdonló cég. Vagyis eddig összesen minimum 21 milliárd forint elment a helyszínre és a tervezésre.
Hogy mennyibe kerülhet a stadion felépítése, arról a szervezők egyelőre hallgatnak. A 2024-es olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmánya mindenesete úgy számolt, hogy az atlétikai stadion költségvetése 120 milliárd forint körül lehet. A frissebb számok már nagyobb szerénységet mutatnak: az IAAF által elfogadott költségvetésben arról van szó, hogy 31,5 milliárd forintba kerülhet a világbajnokság megrendezése, a kormány ennek a finanszírozására garanciát is vállalt.
Az ilyen számokat azért is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert eddig szinte soha nem sikerült tartani a hasonló ígéreteket. Emlékezetes, a 2017-es vizes vb előtt még azt ígérték, 25 milliárd forintból kijön a világbajnokság, amiből 8 milliárd lesz a Duna Aréna, ehhez képest csak az uszodára elköltöttek 46 milliárd forintot, a teljes büdzsé pedig 130 milliárd lett – hogy miként szálltak el az árak, az mi is részletesen bemutattuk akkor, amikor átléptük a 100 milliárdos álomhatárt. De ugyanígy arról volt szó a Puskás-stadion teljes újjáépítése előtt, hogy 40 milliárdba fog kerülni a munka, míg most 190 milliárdnál tartunk, és még mindig nincs kész.
Az atlétikai világbajnokság megrendezése is nagy dolog, de ez is csak egy lépés lenne az igazán nagy tervhez: az újabb budapesti olimpiai pályázathoz. Miután tavaly a népszavazástól félve visszavonták a pályázatot, az építkezések tervezése nem állt le. Már az olimpiai pályázatnál egy nagy trükkel éltek: 2016-ban bejelentették a Kemény Ferenc sportfejlesztési programot, amelyben az olimpiától állítólag függetlenül fel akarnak építeni 11 létesítményt.
Egészen nyilvánvaló, hogy ezek egy olimpiához kellenek, máshol aligha volna szükség például egy 8 ezer fős kajak-kenu szlalompályára, 4 ezer ülőhelyes evezőslétesítményre, vagy 5 ezer fős kerékpáros velodromra. Akkor ez azért volt jó a szervezőknek, mert az olimpiai költségvetésbe nem számított bele, így lehetett büszkélkedni, milyen olcsó lenne a rendezés.
Az olimpiai pályázat bukása után is megérte folytatni a tervezést: így a 2032-es vagy a 2036-os játékokért indulhatnánk úgy, hogy már a pályázat beadásakor kész van sok létesítmény.
(A kiemelt képen Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.