Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Van olyan cég, amely a kivetett bányajáradék miatt a dolgozói 90 százalékát bocsátotta el.
Évtizedes mélypontra jutott a magyar építőipar, a kormány mégis sarcolja az ágazatot: tízszer annyi bevételre számít idén a kiterjesztett bányajáradékból, mint 2022-ben. Tavaly 38 milliárd folyt be a költségvetésbe a kiegészítő bányajáradékból, idén 334 milliárd forintot vár a kormány. A különadót még 2021 nyarán vezették be a homokra, a kavicsra és a cementre, majd idén februárban az agyagtégla- és a kerámiagyártókra is kivetették.
A kormány úgy döntött, hogy tönkreteszi a legnagyobb hazai téglagyártókat
Nagy sarcot vetett ki a kormány a tetőcserepeket, téglákat és kerámiacsempéket gyártó vállalatokra: kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezte azokat, ha bizonyos árszint felett értékesítik termékeiket. A lépés ellehetetlenítheti a gazdaságos működést.
A rendelet azokra a piaci szereplőkre vonatkozik, amelyek árbevétele 2019-ben meghaladta a 3 milliárd forintot – ez pedig csak külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak sikerült. A kabinet nem véletlenül remél kiemelkedő bevételt: a cement és az építőanyagok ára 2020-hoz képest gyakorlatilag megduplázódott, az állam által megszabott árszinten csak veszteség mellett lehet értékesíteni a termékeket.
„Cégünk működését tovább nehezítette az idén februárban bevezetett kiegészítő bányajáradék, mely teljesen ellehetetlenítette a szükséges beruházások végrehajtását is” – írta a HVG megkeresésére a Zalakerámia Zrt. sajtóosztálya. Úgy tűnik, hogy ez az első cég, amely áldozatául esett a kormány által bevezetett sarcnak.
Az osztrák Lasselsberger-csoport tulajdonában lévő Zalakerámia Zrt. ugyanis idén május végén végleg leállította a termelést és elbocsátotta dolgozóinak 90 százalékát.
A kormány rendre a belföldi építőipar „nemzetiesítéséről” és nemzeti tulajdonú építőanyag-gyártásról fantáziál, de a kiterjesztett bányajáradék a Zalakerámia ellehetetlenítésének következtében gyakorlatilag megszűnt a kerámiagyártás Magyarországon.
Arról, hogy milyen károkat okoz még az építőiparban a kormány extra sarcolási kedve, az e heti HVG lapszámban olvashat bővebben, amit megvásárolhat az újságárusoknál, a benzinkutakon vagy online.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Jeszenszky Géza elfogadja Orbán Viktor meghívását a Karmelitába, mert van mondanivalója a számára. A fiáról azt mondta, úgy sejti, valami vallási és politikai fanatizmus áldozata.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Magyar Péter meg is osztotta az Európai Néppárt elnökének levelét.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.