A kormányhivatal azzal a feltétellel bólintott rá a bontás újrakezdésére, hogy a bontó cégnek „a folyamatos tartószerkezeti szakértői irányítást biztosítani kell”.
Az új építésű lakások ára is még feljebb kúszhat a következő egy évben.
A városi lakosság jelentős része lakott már több-kevesebb ideig lakótelepeken, de legalábbis mindenkinek van minimum egy olyan ismerőse, aki élt már panelban. Véleménye is van mindenkinek a panelról, azonban a közhiedelemmel ellentétben a szociológiai kutatások kedvezőbb képet mutatnak a megítélésükről. A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 2019-es PANEL kiállítása a régió városképi arculatát máig meghatározó panel technológiával épült lakótelepeit kutatta, többek között azt a kérdést feszegetve, hogy létezik-e panelidentitás? A kiállítás kurátorával, Süli-Zakar Szabolccsal beszélgettünk.
A bíróság zár alá helyezte az ingatlant, amit talán pont azért kezdett el árulni a tulajdonosa, hogy ne vegyék zár alá.
A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
Alkotmányellenes, ezért elvették a kormánytól a lehetőséget, hogy kedvére engedélyezze a Balaton-parti építkezéseket.
Tíz tippet gyűjtöttünk össze, ami akkor segít egy fenntarthatóbb otthon kialakításában, ha nincs lehetőségünk napkollektort felszerelni a házunkra.
A projekt 2022 végére, vagy 2023 elejére készülne el és 150 millió forintba kerülne a „legolcsóbb”, illetve 400 millióba a legdrágább lakás.
A háznak hét hálószobája, teniszpályája és moziszobája is van.
Békés megyében a legdrágább a föld, egy hektár átlagosan 2,3 millió forintba kerül.
Egyre nagyobb az érdeklődés a balatoni ingatlanokra, és nagyon komoly eltérés van az árak között: a tóparton van eladó 1,3 milliárdos kastély és van 5,9 milliós nyaraló is.
Egy oknyomozó szervezet és egy orosz híroldal szerint elképesztő luxuskivitelezésben húztak fel az orosz elnök számára egy többemeletes "halászkunyhót" a Ladoga-tónál.
Eredménytelen lett a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzés, tovább pusztul a 2007-ben bezárt komplexum.
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
Két hónap alatt 6 százalékkal több ingatlan került a piacra, de közben a hirdetések iránti érdeklődés érezhető csökkenésbe kezdett.
Elsősorban a fiatalok és a nyugdíjasok körében növekszik az igény a panellakásokra, de a befektetők is szívesen választják a lakótelepi ingatlanokat. A felújított épületekben napok alatt kelnek el a lakások és elég magas a lakók fluktuációja is. A drágulás és az újabb lakások problémái miatt egyre kevésbé hangzik pejoratívan a lakótelepi élet, ami a lakhatási válságon is segít valamennyit.
A többség szerint a katát inkább módosítani kellene.
Az épület mindössze száz méterre lesz a Földközi-tengertől.
