Csaknem négyszáz évvel Spanyolország legünnepeltebb írójának halála után egy régészekből és halottkémekből álló tudóscsoport áprilisban kezdett hozzá a spanyol főváros szívében fekvő vöröstéglás homlokzatú trinitárius rendhez tartozó templom talajradaros vizsgálatához.

A kutatócsoport Madridban hétfőn megtartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a radaros vizsgálattal öt helyszínen találtak csontokat, de ezzel a módszerrel azt nem lehet kideríteni, hogy tartozhat-e vajon bármelyik az 1616-ban elhunyt Cervanteshez.

A csoport abban bízik, hogy a hamarosan megkezdődő feltárások során a fogazata és a katonaként őt ért három lövés nyomai alapján azonosítani tudják majd maradványait. A DNS-vizsgálat nem alkalmazható, mert a Cervantes-családból csupán az író fivérének, Rodrigónak él egy leszármazottja, és tizenkét nemzedék után csak minimális lehet a Cervantesszel közös DNS-e.

A radaros vizsgálat során kiderült, hogy a korábban véltnél több temetkezési hely volt a templomban, azonban a kripták felnyitása nélkül lehetetlen az író csontjainak azonosítása.

"Továbbra is reméljük, hogy amennyiben Cervantes maradványait nem költöztették át máshová, akkor valahol ezen a helyen kell lenniük" - jelentette ki Francisco Etxeberria törvényszéki antropológus, a tudóscsoport tagja.

Luis Avial, a talajradaros vizsgálat vezetője elmondta, pontosan meghatározta, hogy hol kell folytatni a kutatást a maradványok után, amelyek ráillenek a Cervantesről szóló leírásra: egy ötven év fölötti férfi, sérült bal kézzel és mellkassal. A kutatócsoport tagjai arról is beszámoltak, hogy tárgyalnak a katolikus egyházzal a kripták feltárásához szükséges engedély beszerzéséről. 

Fernando Prado történész, a sajtótájékoztatón arról is beszélt: szeretné, ha Cervantes maradványainak megtalálása után hivatalos emlékhelyet lehetne felállítani, amely a turistákat és az irodalmi zarándokokat is vonzaná.