Tetszett a cikk?

Noha a Törökországba tartó NATO-szállítmányok magyarországi átvonulása kapcsán kormányzati oldalról többször azzal vádoltak meg fideszes politikusokat, hogy az engedély megszavazásának halogatásával "pártérdekeik fölé helyezték a szövetségesi érdekeket", ugyane kísértéssel a kormány politikusainak is meg kellett birkózniuk. Mint az alábbi néhány példa mutatja, ez nem minden alkalommal sikerült.

A beterjesztett javaslat (a NATO-csapatok hazánkon történő áthaladását jóváhagyó határozat tervezete) elsöprő többséggel való támogatása a kormány győzelmeként értékelhető - nyilatkozta hétfőn este Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azt követően, hogy előző mondatában kijelentette: az egy hétig tartó procedúra és annak végeredménye jól mutatja, hogy a nagyobbik ellenzéki párt csak obstruálni kívánt, hogy belpolitikai tőkét kovácsoljon magának.
Juhász elszólása jól mutatja, hogy a kormánynak sem volt mindegy, miként kapják meg a NATO-alakulatok a Magyarországon történő áthaladáshoz szükséges engedélyt. Noha a kormány a jogi szakértők szerint az akkori helyzet alapján jogosan ruházta át a törökországi NATO-szállítmány Magyarországon történő áthaladása ügyében a döntést a parlamentre, kormánykörökben minden bizonnyal nem sajnálkoztak amiatt, hogy az Alkotmány erről szóló bekezdése általánosan, és ebből kifolyólag szabadon értelmezhetően rendelkezik a kérdésről. Egy olyan döntést, amelyet az egyébként többnyire háborúellenes lakosság nagy része fenntartásokkal kezel, elfogadni nem hálás feladat; az ilyet jobb megosztani az ellenzékkel – gondolhatták a kormánypárti politikusok.
Ez ügyben segített nekik az Alkotmány, mely előírja: a külföldi fegyveres erők Magyarországról történő alkalmazását csak a parlament hagyhatja jóvá. A külügyminiszter értelmezése szerint "magyarországi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazás az is, ha ezek az eszközök elmennek Törökországba, és ha Törökországot támadás éri, akkor ezek a rakétaelhárító rendszerek visszalőnek". Jogi szakértők szerint a döntés parlamentre történő átruházásának pillanatában még nem lehetett tudni, a fegyvereket mire fogják felhasználni Törökországban, így a kormány helyesen döntött akkor, mikor a kérés elbírálását a parlamentre bízta. Időközben azonban, még az első négypárti egyeztetés előtt, Brüsszelben megszületett a NATO védelmi bizottságának határozata, mely egyértelművé tette: a törökök megsegítése védelmi jellegű. E döntés ismeretében már akár a kormány is határozhatott volna az átengedésről, ők azonban nem siettek a döntés felelősségét felvállalni, inkább hagyták, hadd szavazzon az addig harciasan háborúellenes ellenzék.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!