Az ügy előzménye, hogy 2002 őszén a paksi önkormányzat lebontatta a városhoz tartozó Bedőtanyán álló, és életveszélyessé vált házat, melyben hat roma család lakott. Az egyik család a Pakshoz közeli Németkéren vásárolt magának ingatlant, de az épületet helybéliek egy csoportja megrongálta, lakhatatlanná tette, hogy megakadályozza a beköltözést.
Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ezt követően feljelentést tett a falu polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen, mert úgy ítélte meg, fennáll a gyanú, hogy a városvezető hivatali visszaélést követett el, amikor az incidenst megelőzően a falut járva arra kérte a lakosokat, ne adják el házaikat a Bedőtanyáról elköltöző roma családoknak. Később, amikor az adásvétel egy család esetén létrejött, a képviselő-testület úgy döntött: akár még az ingatlan felvásárlása árán is elérik, hogy az eladó visszalépjen az üzlettől.
A Szekszárdi Városi Ügyészség úgy ítélte meg, nincs alapos gyanú a bűncselekmény elkövetésére, ezért megtagadta a nyomozást, a határozat ellen a kisebbségi ombudsman panasszal élt, de ezt a Tolna Megyei Főügyészség elutasította. A határozatok ellen benyújtott újabb panasz hivatkozott arra: a rendelkezésre álló adatokból téves jogi következtetést vontak le. A LÜ az újabb panaszt alaposnak ítélte, a határozatokat hatályon kívül helyezte és a Szekszárdi Városi Ügyészséget a Tolna Megyei Főügyészség útján a hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt a nyomozás elrendelésére hívta fel. Az indoklás szerint a tényállást a feljelentés-kiegészítés során nem sikerült a megalapozott döntéshez szükséges mértékben felderíteni, ezért "megalapozatlan annak megállapítása, hogy bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn." (MTI)
Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ezt követően feljelentést tett a falu polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen, mert úgy ítélte meg, fennáll a gyanú, hogy a városvezető hivatali visszaélést követett el, amikor az incidenst megelőzően a falut járva arra kérte a lakosokat, ne adják el házaikat a Bedőtanyáról elköltöző roma családoknak. Később, amikor az adásvétel egy család esetén létrejött, a képviselő-testület úgy döntött: akár még az ingatlan felvásárlása árán is elérik, hogy az eladó visszalépjen az üzlettől.
A Szekszárdi Városi Ügyészség úgy ítélte meg, nincs alapos gyanú a bűncselekmény elkövetésére, ezért megtagadta a nyomozást, a határozat ellen a kisebbségi ombudsman panasszal élt, de ezt a Tolna Megyei Főügyészség elutasította. A határozatok ellen benyújtott újabb panasz hivatkozott arra: a rendelkezésre álló adatokból téves jogi következtetést vontak le. A LÜ az újabb panaszt alaposnak ítélte, a határozatokat hatályon kívül helyezte és a Szekszárdi Városi Ügyészséget a Tolna Megyei Főügyészség útján a hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt a nyomozás elrendelésére hívta fel. Az indoklás szerint a tényállást a feljelentés-kiegészítés során nem sikerült a megalapozott döntéshez szükséges mértékben felderíteni, ezért "megalapozatlan annak megállapítása, hogy bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn." (MTI)
