Az OM-azonosító tavaly augusztus 30-i megtagadásának előzménye, hogy a helyi jegyző nyáron működési engedélyt adott az alapítványi iskolának, ezt a döntést azonban a megyei közigazgatási hivatal megsemmisítette, éppen augusztus 30-án. A felperesek bíróság előtt is hangoztatott, ám bizonyítékokkal alá nem támasztott véleménye szerint a hivatal felsőbb nyomásra döntött. A megyei közigazgatási hivatal határozatáról aznap faxon tájékoztatta a minisztert, aki működési engedély hiányára hivatkozva nyomban meghozta az OM-azonosító megtagadására vonatkozó, jelen perben vitatott döntését.
Jászladányban több mint két éve heves viták forrása az alapítványi iskola felállításának kérdése. A falubeliek egyik csoportja azért szeretne az önkormányzati mellett egy másik, alapítványi iskolát, hogy ott jobb feltételeket biztosítson a tanulni vágyó fiataloknak. A helybeli romák viszont úgy vélekednek, hogy az elit intézmény létrehozásával hátrányba kerülnének azok a cigány gyerekek, akiknek a családja nem tud tandíjat fizetni.
Az FB kimondta, hogy a miniszter határozatában nem volt olyan jogsértés, ami miatt indokolt lenne hatályon kívül helyezése a felperes kérelmének megfelelően. Kolláth György alkotmányjogász, az alapítvány jogi képviselője a közigazgatási perben többek között azzal érvelt, hogy a miniszter hatáskört vont el, amikor maga döntött az ügyben, továbbá nem tett eleget indoklási kötelezettségének, illetve elmulasztotta figyelmeztetni a kérelmezőt arra, hogy bírósági felülvizsgálatot kérhet az elutasító határozat ellen. Ez utóbbival kapcsolatban az Fővárosi Bíróság pénteki, szóbeli indoklásában annyit megjegyzett, a miniszter nem járt el teljes mértékben körültekintően, de a jászladányi alapítványt jogsérelem nem érte.
Ez az ítélet nem pusztán arról szól, hogy az OM működési engedély hiányában nem adhat ki azonosítót az iskolának és ezáltal engedélyt az oktatásra, hanem reményei szerint arról is, hogy egy Magyarország van - mondta Magyar Bálint az MTI-nek, üdvözölve a Fővárosi Bíróság ítéletét. "Nem helyes az a politika, amely gyermekeinken keresztül kettéosztja az országot" - jelentette ki a miniszter, aki a közigazgatási hivatalhoz fordul, hogy vizsgálja meg, jogszerű-e az az állapot, amely az önkormányzati intézményben van. Magyar szerint egy televízióműsor azt mutatta be, hogy szegregálják az önkormányzati iskolában a roma és nem roma gyerekeket étkezéskor, az oktatás során. Bár a közigazgatási hivatal megsemmisítette a jászladányi önkormányzat alapítványi iskola létrehozásáról szóló döntését, úgy tűnik, mintha az az önkormányzati iskolán belül törvénytelenül mégis működne - mondta.
A pénteki ítélethozatalt követően Zana Sándor özvegye, aki az alapítványt 5 millió forint letételével alapította, elmondta: férje jászladányi volt, 1956-ban Németországba ment, de a magyarországi iskolákban szerzett tudásával mindenütt nagyon jól boldogult. Ezért az asszony férje halála után, a '90-es évek végén alapítvány létrehozásáról döntött, melynek célja az, hogy az EU-csatlakozásra már egy tanult generáció nőjön fel Magyarországon. "Ez a vége egy jó akaratú kezdeményezésnek. Ide egy fillért sem szabad adni, inkább elviszem az erdélyi magyaroknak" - mondta az idős asszony a pénteki ítélethirdetés után.
Dankó István, a település polgármestere szerint változatlanul az a céljuk, hogy szeptemberben megkezdődjék a tanítás az alapítványi iskolában, ezért ismét kérni fogják az ahhoz szükséges engedélyeket. A felperesek megvizsgálják, van-e lehetőség a Fővárosi Bíróság pénteki ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel élni a Legfelsőbb Bíróságon. (MTI)