Tetszett a cikk?

A Medgyessy-kormány bűvszava lassan olyan devalvációs karriert fut be, mint egykoron a polgár: a rejtélyes jóléti rendszerváltás – eltekintve a kormánytagok sikeres lakásmobilizációjától – késni látszik az éji homályban. Meglepő módon egyetlen kivétel az igazságügy. Azért maradtak még itt is feladatok.

A New York-i székhelyű Közérdekű Jogi Kezdeményezés (PILI) kutatása szerint Magyarországon a rászoruló állampolgárok esetében hiányoznak a jogszabályi és az intézményi keretek, amelyek a joghoz való hozzáférést elősegítenék, és a jogi segítségnyújtás formális. A jelentés elsősorban a politikai akaratot hiányolta. A kilenc, elsősorban EU-csatlakozó kelet-európai országra kiterjedő tanulmány kéziratát 2002 decemberében zárták le, így megállapításai a korábbi időszakra vonatkoztak. Azóta azonban a jogvédő szervezetek szerint is jelentős változások történtek.

Az egykori ügyvéd Bárándy Péter igazságügyi miniszter több intézkedést kezdeményezett, amely a rászorultak joghoz való hatékonyabb hozzáférését segíti elő. Ezek közül kiemelkedik a jogi segítségnyújtásról szóló törvény tavaly október végi elfogadása. A szociális rászorultságra épülő jogi segítség új jelenség a demokratikus magyar jogrendszerben. A létezett szocializmusban mint minden szociálpolitikai juttatás, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat is munkaviszonyhoz (sőt jelen esetben szakszervezeti tagsághoz) kötődött. A fogyatékosság vagy cselekvőképesség korlátja miatti állami jogsegélyt pedig régóta törvény írja elő. Büntetőügyekben az ügy súlya a döntő: ha a gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezik, vagy várhatóan börtönbüntetésre ítélik, akkor számára kötelezően védőt kell kirendelni. De a szegénység önmagában eddig még sosem jogosította fel a polgárt államilag finanszírozott jogi támogatásra.

Az új törvény rendelkezései több lépcsőben lépnek hatályba, a legkorábbiak április 1-én. A pártfogói felügyelői hivatalhoz csatolva minden megyében és a fővárosban létrejönnek a jogi segítségnyújtó szolgálatok, amelyek elsősorban a jogosultságról döntenek – rászorultság alapján. Jelentős fejlemény az is, hogy a jogosultsági kritériumok között nem szerepel a magyar állampolgárság. Persze május 1-től egyébként is minden EU-polgárt azonos bánásmód illet meg, de most először részesülnek valódi állami segítségben a távoli országokból érkező menedékkérők. Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettsége ellenére csak azok a menedékkérők számíthattak magyar állami jogsegélyre, akiknek hazájával Magyarország kétoldalú megállapodást kötött. Csak hát nem ezekből az országokból érkeznek a menekülök.

A napokban jelenik meg a miniszteri rendelet a jogi segítők névjegyzékéről. Ezekre azok a jogászok, ügyvédek, civil szervezetek, illetve az egyetemeken működő oktatási feladatokat is ellátó jogklinikák kérhetik felvételüket, akik „nép ügyvédjeként” kívánnak tevékenykedni. A költségvetési törvény által megállapított díjazásuk nem lesz túlságosan bőkezű (óránként kétezer Ft, plusz a költségek), és egyelőre tevékenységük is csak a jogi tanácsadásra, peren kívüli meg államigazgatási eljárásokra terjed majd ki, de amikor a törvény 2006-ban már teljes egészében hatályos lesz, szakértők szerint megvan annak az esélye, hogy hatékonyan szolgálhatják a rászorultak érdekeit.

Ám a büntetőügyek nincstelen terheltjeinek jogvédelmével még mindig baj van. Bár a büntetőeljárási törvény módosítása és a kirendelt védő díjazásának másfél éven belüli kétszeri emelése javított hangyányit helyzetükön. De hiába előírás most már, hogy kötelező védelem esetén a bűnügyi őrizet ideje alatt kirendeljék a védőt, ha őt semmi nem kényszeríti arra, hogy kapcsolatba is lépjen védencével. Aztán amire találkoznak, már régi megtörténtek az ügy szempontjából kulcsfontosságú első kihallgatások és a bíróság már elrendelte a terhelt az előzetes letartóztatását.

Az ombudsman még 1996-ban indítványozta a közvédő (állami) intézményének létrehozását, amely felválthatná a botrányosan működő kirendelt védői rendszert. Az ügyvédi kamarák akkoriban hevesen ellenezték a váltást, és inkább az állami védői díjak emelését szorgalmazták. Egyedül Bárándy Péter volt az, aki a kirendelt védők munkájának valamiféle intézményes szakmai ellenőrzését is fontosnak tartotta volna. Forradalmi nézeteit kollégái nem támogatták. Így miniszterként ő is inkább a védői pénzek emelése mellett döntött. Igazságügyi forrásokból úgy tudni azonban, az ügy nincs még teljesen ad acta téve, és 2005-ig eldőlhet, hogy a büntetőeljárások nincstelen terheltjei számíthatnak-e valódi állami segítségre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
G7: Mészáros Lőrincével felérő vagyona van egy magyarországi testvérpárnak

G7: Mészáros Lőrincével felérő vagyona van egy magyarországi testvérpárnak

Meghosszabbítják és szigorítják a korlátozásokat Németországban

Meghosszabbítják és szigorítják a korlátozásokat Németországban

Durván megdrágul a veszprémi tömegközlekedés

Durván megdrágul a veszprémi tömegközlekedés