A Lordok Háza három órás vita után megszavazta, hogy a szülő továbbra is alkalmazhasson könnyű testi fenyítést nevelési céllal, ám - ezt ellensúlyozandó - könnyebbé vált a szülő vád alá helyezése, ha túlzott lelki vagy testi erőszakot alkalmaz gyermekével szemben. A törvénykiegészítés a brit parlament alsóházának jóváhagyásával emelkedik majd törvényi erőre.
A britek szakítani látszanak azzal a hagyománnyal, melyet számos európai állam - így Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Ausztria - követ, s melynek értelmében mindenfajta fizikai bántalmazást törvény tilt. A gyermekvédő szervezetek álláspontja szerint a fiatalok ugyanolyan emberi jogokkal rendelkeznek, mint felnőtt társaik, ám érdekeiket nehezebben érvényesítik.
A Blair-kormány azért vetette ismételten el a módosítást, mert a törvényhozók attól félnek, ezzel beleavatkoznának a családok magánélethez való jogába. A brit törvénykezés először 1860-ban foglalkozott ezzel a kérdéssel, és legalizálta a testi fenyítését nevelési célzattal. Ezzel szemben a civil szervezetek szerint túlzottan gyakoriak Angliában a „nevelési célzattal” címen elsimított szülői kegyetlenkedések.
