A terrorizmus elleni harcban való magyar részvétel minősége és a Gripen-beszerzésre vonatkozó döntés is szerepet játszott abban, hogy 2001 végére az Orbán-kormány megítélése a "problematikus" kategóriába került - tartalmazza a "Tájékoztató a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról 2001/2002-ben" című, a Külügyminisztérium honlapján hétfőn nyilvánosságra hozott anyag. Bársony András, a külügyminisztert helyettesítő politikai államtitkár az összefoglalóban úgy fogalmaz, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok az ezredfordulóra NATO-csatlakozásunkkal, valamint a Jugoszlávia elleni NATO-akcióban vállalt szerepünkkel, továbbá a régióbeli politikai és gazdasági átalakulásban mutatott kiemelkedő előrehaladásunkkal modell-szerű szövetségesi szintre fejlődött, "a Clinton-, majd a 2001. januárjában hivatalba lépő Bush-adminisztráció Magyarországot a térségben kiemelt szövetségeseként tartotta számon". A 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket követően az amerikai adminisztráció külkapcsolati prioritásrendszere alapvetően átrendeződött, szövetségesi kapcsolatai megítélésében egyértelműen hangsúlyossá vált a terrorizmus elleni harcban való együttműködési készség. "Az akkori magyar kormányzat amerikai megítélése részben ennek alapján drasztikusan megváltozott. Az Orbán-kormány egyéb döntései is hozzájárultak ahhoz, hogy 2001 végére megítélése a korábbi siker sztori” szintjéről a problematikus” kategóriába süllyedt" - olvasható a dokumentumban. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője közleményben azt írta: a miniszterelnök diplomáciai tapasztalatlanságát elárulja, hogy "féligazságokkal próbálja elfedni a valóságot, hiszen a Külügyminisztérium politikai államtitkára által aláírt összeállítás dokumentumnak nem hiteles. Azt csak Gyurcsány Ferenc szája íze szerint válogatták össze".