Talán még az adóhivatalban is csodabogárnak nézték eddig azt, aki társadalombiztosítási (tb) járulékot fizetett a gyerek nyelvtanára, a bébiszitter vagy a takarítónő díjazása után. A társadalmi közmegegyezés íratlan szabályai szerint Magyarországon mindenki szemet huny az ilyen típusú adó- és járulékelkerülés felett. Érv van elég: "tb-vel" együtt már túl sokba lenne az egyik oldalon, adózás után túl kevés maradna a másikon, meg különben sem szokás, sőt szinte lehetetlen ellenőrizni ezt a területet.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatásról szóló törvény (amt) augusztus 1-jétől hatályos új szabályainak célja a háztartásokban foglalkoztatottak munkájának kifehérítése. A módosítás szerint ugyanis mostantól természetes személyek és kiemelten közhasznú szervezetek is foglalkoztathatnak alkalmilag, egyszerűsített közteher-befizetéssel munkavállalókat. Erre 1997 szeptemberétől elsőként a gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók kaptak lehetőséget, amit később a közhivatalokra is kiterjesztett a parlament.

Számos feltétele van annak, hogy valakit alkalmi munkavállalói könyvvel (amk) lehessen foglalkoztatni. Magánszemélynél például ugyanaz az ember évente legfeljebb 90 napot dolgozhat (három vagy több magánszemélynél legfeljebb 200-at), ha pedig közhasznú szervezet is így alkalmazza, a két helyen együttesen legfeljebb 120 napot. Amennyiben ezek mellett másutt, például időnként egy kft-nél is dolgozik így, 200 nap az éves korlát. Az alkalmi munkavállalásnál nem kizáró ok, ha valakinek főállása is van, eredeti munkakörében azonban főállású munkaadója nem foglalkoztathatja amk-val.

A teljesített munkanapokat a munkavállaló által a munkaügyi hivatalokban vagy a település jegyzőjénél kiváltott amk-ban kell lekönyvelni. Augusztus 1-jétől ehhez új - a színe alapján kék könyvnek nevezett - passzust kell használni, de az év végéig a régiek is érvényesek. A könyv fehér oldalaira a cégeknek, hivataloknak, egyéni vállalkozóknak kell bejegyezniük a foglalkoztatást, a kék oldalak rubrikáit a magánszemély-foglalkoztatók töltik ki, a zöldekét pedig azok, akik mezőgazdasági idénymunkára vesznek fel embert. A munkaszerződés egyetlen napra, de ugyanazon felek között egymás után maximum ötre, egy naptári hónapon belül pedig legfeljebb 15 napra szólhat. Augusztustól harmadik országbeli, azaz nem EU-tagállambeli külföldi is végezhet mezőgazdasági idénymunkát, évente legfeljebb 60 napig, esetükben más időkorlát nincs. A külföldieknek külön alkalmi munkavállalói könyv készült, de ez csak akkor szerezhető meg, ha az illető már rendelkezik szezonális munkavállalásra kiadott vízummal.

Csak akkor számít alkalminak a foglalkoztatás, ha a munkavállalónak adott összeg meghatározott sávok között mozog: egy napra az alsó küszöb 1800, a felső 4600 forint (a munkaórák száma nincs meghatározva). A két szélső érték augusztustól 600-600 forinttal emelkedett, s ennél kicsit jobban nőtt az ellátási alap (tehát az az összeg, amit a majdani nyugdíjnál figyelembe vesznek), alul 2400 forintra, felül 4800-ra.

A foglalkoztatás akkor legális, ha a munkaadó megfizeti a járulékokat. Ennek módja: közteherjegyet vásárol a postahivatalban, és azt beragasztja az amk-ba. A jegyek értéke különböző, s a díjazás mértékétől függően sávosan növekvő értékűt kell beragasztani, például 1800-2399 forint között 400, 3600-4600 forint között 1100 forintosat. A fizetendő közteher mértéke augusztus 1-jétől minden díjkategóriában csökkent pár száz forinttal. Az amk-val szerzett jövedelem beszámít a nyugdíj- és a munkanélküli-ellátási alapba, emellett szolgálati idő és egészségügyi ellátás szerezhető vele, de táppénzre vagy gyedre már nem jogosít.

Ha valaki hajlandó a díjazáson felül még közteherjegyre is költeni, ez utóbbi összeg 75 százalékával csökkentheti adóját. Vagyis a legmagasabb díjazási sávban is csak 275 forintjába kerül alkalmanként a magánszemély munkaadónak a foglalkoztatás legalizálása. Többletbevételre a közteherjegy előírt mértékének leszállítása és az adókedvezmény bevezetése miatt az idén egyébként nemigen számíthat a Pénzügyminisztérium.