A GKI Egészségügyi Kutatóintézet által összeállított dokumentum szerint a vizitdíj bevezetésével szemben a legsúlyosabb ellenérv, hogy a legszegényebbek akkor sem tudják, vagy akarják majd kifizetni még az alacsony összegű díjat sem, ha indokolt az ellátásuk, és így a nem időben kezelt betegek későbbi, a betegség előrehaladottabb stádiumában történő kezelése rontja az életkilátásokat, és jelentősebb terhet ró az egészségügyi kasszára.

A háziorvos-beteg találkozások jelentős hányadát a gyógyszerfelírások generálják, ráadásul az orvos egy alkalommal csak egy havi gyógyszeradagot írhat fel. Így egy krónikus betegnek e célból akár évi 12 alkalommal is meg kell jelennie orvosánál. Emellett - hívja fel a figyelmet a dokumentum - számos szakellátás igénybevételéhez a betegnek házi orvosi beutalásra is szüksége van.

"Mielőtt döntés születne a vizitdíj bevezetéséről, és kiemelten az alapellátást is érintve, célszerű volna számos szervezeti kérdést, folyamatot elemezni, melyek közvetlen hatást gyakorolnak a betegforgalomra" – írja a GKI-EKI.

A mindenki által kifizethető vizitdíj bevezetésével növelni lehet a betegek felelősségét, s arra lehet ösztönözni őket, hogy csak akkor menjenek orvoshoz, ha valóban szükséges. Emellett a vizitdíj bevezetése csekély mértékben növeli az egészségügyi kassza bevételét – attól függően, hogy az alapellátásban bevezetik-e –, kétszáz forint esetén közel 20-30 milliárd forinttal. A vizitdíj "megzavarja a hálapénz-fizetés intézményét" – olvasható a GKI anyagában.

A kormányprogram egészségügyről szóló részében az áll, hogy "(...) a biztosítottak részéről mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan, felesleges és túlzottan gyakori igénybevételét"; a szabályozás egyik eszköze lehetne a vizitdíj, bár bevezetéséről döntés még nem született.