Az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségére, az áldozatokra emlékeztek a Terror Háza Múzeum előtt tartott ünnepi rendezvényen, amelyre a Fidesz és a múzeum invitálta az érdeklődőket.
A magyar nép, a pesti srácok 1956 októberében halálos sebet ejtettek a kommunizmuson - jelentette ki beszédében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Hangsúlyozta: ötven évvel ezelőtt a magyar nép világtörténelmet írt, harcba szállt a függetlenségért és a szabadságért az idegen elnyomók ellen.
„A tét a nemzet megmaradása volt, ezért nem számított a túlerő. Ebben a harcban az ország eggyé vált” - fogalmazott Schmidt Mária. 1956 októberében a magyarság a legjobb arcát mutatta a világnak, így vált a nemzeti összefogás, a hősiesség szimbólumává - tette hozzá.
A múzeumigazgató kiemelte: bár a forradalom és szabadságharc mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot, megroppantotta a II. világháború után létrehozott békerendet, és lerántotta a leplet a szovjet diktatúra rideg valóságáról.
Schmidt Mária azt mondta, a Kádár-rendszer végén Nagy Imre és mártírtársai újratemetése hozta meg a fordulatot, akkor vált köddé a kommunizmus legitimitása.
A rendezvényen, amelyet mintegy kétezer ember követett figyelemmel, rövid beszédet mondott két 1956-os bebörtönzött: Balázs Piri László, az 1956 Alapítvány kurátora és Karátson Gábor író-festőművész. A méltóságteljes műsorban fellépett Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) trombitás is.
A megemlékezés keretében a Terror Háza Múzeum oldalán felavatták a Hősök falát, és megnyílt az 1956-os pesti srácokat megidéző kiállítás.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
