Kossuth téri honfiak. Alkotmányozni akarnak © hvg.hu

A magukat az alkotmányozó nemzetgyűlés szervezőinek nevezők állításuk szerint egymillió példányban hozták el „első körben” a szórólapokat a Kossuth téri demonstráció résztvevőinek, de – mint mondták – az ország különböző városaiba és a tüntetések helyszíneire is eljuttatják azokat. A szórólap dátumozása szerint „október 23-án kelt”.

A fénymásolatban sokszorosított lapon az alkotmányozó nemzetgyűlés alapelvei között például az olvasható, hogy „a Szent Korona minden tagjának kötelessége az ellentmondás és az ellenállás mindenkivel szemben, aki annak az értékrendjét sérti”. Az alkotmányozó nemzetgyűlés második törvénye tartalmazná többek között, hogy a jelenlegi alkotmány hatályát veszíti.

A Forradalmi Nemzeti Bizottmány aláírásával jegyzett szórólapokon harmadik paragrafusként – már az eseményt megelőzően is a múlt idő használatával – az olvasható, hogy a rendelkezéseket közfelkiáltással „elfogadták”, s hogy a törvények „elfogadásuk után azonnal hatályba lépnek”.

Az alapnyilatkozat azt tartalmazza, hogy a jelenlegi politikai rendszer 16 éve alkotmányellenesen és törvénytelenül gyakorolja a hatalmat, mert megsértik a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, és megtévesztéssel választási bűncselekményeket követnek el.

Péntek este nyolc óra után mintegy másfél ezer ember tartózkodott a Kossuth téren és hallgatta a szónokokat, miközben a rendőrség elkezdte építeni azt a második kordont is, amellyel az Országház főbejárata előtt lévő parkolót zárják körbe.

A demonstrálók között az MTI tudósítója több, ittasnak látszó fiatalt látott, akik provokálták a kordonon belül sorfalat álló rendőröket, de a rendőrök nem reagáltak a provokációra.

A Kossuth téri tüntetők alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatos elképzeléseire Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szeptember 27-én írásban is reagált. A tüntetők egy csoportjának hozzá is eljuttatott petíciójára válaszolva hangsúlyozta. az alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatos elképzelések „az alkotmány keretein kívül keresik a megoldást”. Hozzátette: „az alkotmány nem rendelkezik sem alkotmányozó nemzetgyűlésről, sem ideiglenes kormányról. Az alkotmány módosítására, illetve új alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyűlés jogosult”.

Korábban ezzel egybehangzóan nyilatkozott Halmai Gábor alkotmányjogász is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthatja az alkotmányt, vagy fogadhat el új alkotmányt.