"Eredeti célom egy magnélküli csemegeszőlő előállítása volt a Sultánia nevű ősi fajta és a Cserszegi muskotály keresztezése által, és ennek folyamata közben az egyébként már ígéretes fajtajelöltig, az egymagvú Helikon csemegeszőlőig jutottam, amikor észrevettem, hogy a kísérletsorozatban "születtek" magnélküli kisbogyójú, 10-13 milliméter szemátmérőjű egyedek is" - idézte fel.
Mint mondta, önmagában ez nem lett volna meglepő, ha a csemegeszüret után még két hétig tőkén hagyott kisbogyós szőlő tökéletesen be nem mazsolásodik. Nemrég egy tanácskozás alkalmából már "tömeges" kóstolót is tartottak belőle, csodálkozó elismerést váltva ki szakmabeliekből és laikusokból egyaránt.
"Két évvel ezelőtt szűkebb körben néhányan megmosolyogtak, mondván: minek nekünk magyar mazsola, amikor itt az olcsó import. De ha néhány év múlva, a fajtakísérlet teljes lezárását követő várható állami bejegyzés után lesz kellő mennyiségű szaporítóanyag és termőterület, akkor versenyképes lehet az import mazsolával" - fogalmazott Bakonyi Károly.
Annál is inkább - fűzte hozzá -, mert számos külföldi fajtánál édesebb és enyhén muskotályos zamatú, ilyen pedig nincs a piacon. Portugál mintára akár egy 30-35 cukorfokos italkülönlegesség, a szalmabor is készíthető belőle. (A nevét szalmagyékényen töppesztett borszőlő nyomán kapta).
Mindezt felismerve, az első önálló kísérleti kisültetvény - gyümölcsaszalással is foglalkozó - gazdája már "bejelentkezett" és egy Keszthelyhez közeli községben telepített Carolas mazsolaszőlőből - tudatta a neves szőlőnemesítő.
